Új technológiák a pelletgyártásban
2011-09-14 Mivel számos tévhit, hiedelem vagy egyszerűen csak hiányos információ kering a pelletgyártás iránt érdeklődők körében, ezért a Csiba Faipari Szolgáltató Kft. alapinformációkat megosztott ezzel kapcsolatban.
1. Bármilyen faipari vagy mezőgazdasági hulladékból lehet pelletet gyártani.
A mezőgazdaságban korábban takarmányozási célra állítottak elő pelletet. Kedvező méretbeli és tüzeléstechnikai tulajdonságai miatt az utóbbi időben, jelentős mértékben terjed az energetikai célú pelletgyártás. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi anyagok, maradékok, hulladékok préselve, pelletálva kiváló fűtőanyagokká alakíthatóak. A fával ellentétben ezek a növények évente újra termelődnek. Ez az un. agripellet előállítható szalmából, fűből, nádból, terményhulladékból, stb., ami helyben a legkönnyebben elérhető.
Ugyanígy alkalmas a faipar csaknem minden hulladéka, az erdészeti nyesedéktől, a fűrészüzemek kéreghulladékán és fűrészporán át, az asztalosüzemek hulladékáig. Minden alapanyaggal szemben fennálló elvárás, az a többnyire már mindenki által ismert tényt, hogy a nyersanyagnak száraznak kell lennie (12%). Sok estben ez sem könnyen érhető el. Bár minden anyagra található szárítóberendezés a piacon, nagyon sokat számít, hogy a szárító ára, a pelletáló üzem beruházási költségét csaknem a duplájára növeli. Ha a szárítás és az aprítás is megoldott probléma a projektben, akkor az alapanyag kérdését már csak egy tényező befolyásolhatja: a piac. Beruházás előtt jelentős felmérést igényel ennek megismerése is, mert bár a pellet az ismertetett anyagokból elkészíthető, de nem minden vásárlónak felel meg minden anyag. A lakosság széles körét kiszolgáló kereskedelmi cégek, sok esetben csak tiszta faanyag alapú pellet átvételét vállalják, még a kéreg belekerülése is kizárt. Ennek oka a pelletkazánokban keresendő: a forgalomba kerülő fűtőberendezések 60-70 %-a nem képes a kissé nagyobb füstöt termelő kéreg vagy mezőgazdasági hulladék fogadására, mert a lerakodó korom akadályozza az érzékelő egységeik megbízható működését. Valamint a lényegesen magasabb hamutartalmat sem képes a kazánok többsége kezelni. A pellet kereskedő, a vevővel kialakuló vitát a szigorú átvételi szabályokkal előzi meg.
Nem kell ilyen megszorítással számolni, ha fűtőműnek vagy más nagybani felhasználónak sikerül a megtermelt pelletet értékesíteni.
2. A pelletgyártáshoz csak egy jó pelletprés kell.
A brikettgyártással ellentétben, pelletálásnál a présgép önmagában nem elegendő. Itt minden esetben egy komplett gyártó technológia üzembehelyezése szükséges. Nem a megelőző aprításra és a befejező csomagolásra kell itt gondolni, mert az általában a brikettálásnál is szükséges. A pelletálási technológia sokkal nagyobb présnyomással dolgozik mint a brikettálás, aminek egyik velejárója, hogy a présből távozó késztermék hőmérséklete sokkal magasabb. Ezen a hőmérsékleten a balesetveszély mellett, súlyos veszélyforrásként jelentkezik az öngyulladás kockázata. Ennek elkerülésére mindenképp szükséges egy hűtő egység beiktatása. Szintén fontos tudni hogy a pelletálás a brikettállással szemben kisebb frakcióméretű aprítékot kíván. A brikettálóba bekerülő esetleges nagyobb darab semmi problémát nem okoz, a túlméretesek pedig általában csak egy szétszerelést és kitisztítást tesznek szükségessé, hasonlóan az idegen anyagokhoz (szög, kavics stb.). A pelletáló esetében, ugyanezen esetekben kivédhetetlen a komoly anyagi kár, csaknem kizárt, hogy a présgép sérülés nélkül vészelje át. Példának álljon itt egy vázlat, melyen egy kisebb teljesítményű pelletáló sor, komplett összeállítását szemlélteti.
1 - Száraz alapanyagtároló; 2 - Ventilátor (rostával) a siló töltéséhez; 3 - Mágneses leválasztó; 4.- Összekötő csővezeték (ventilátor-siló); 5. - Miinisiló; 6.- Adagoló zsilip; 7.- Finomaprító, rostaméret O 3 vagy 4 mm; 8.- Pelletprés; 9.- Pellet szállítószalag; 10.- Csigás hűtő- és tisztítóberendezés (szitával); 11.- Pelletsiló; 12.- Mérleg; 13.- Zsákoló