Szigorú előírások a széltornyokra Magyarországon

Magyarországon a szabályozás megakadályozza, hogy a szélerőművek a leállításuk után a működés egykori helyén legyenek az enyészeté.

Korábban a svéd energia hivatal kongatta meg a vészharangot, mert álláspontja szerint a szélerőmű parkokból könnyen "rozsdaerdők" válhatnak a kivitelezési szabályok módosítása nélkül. A hivatal feltételezése szerint Svédország mellett más országokban sem rendelkeznek a szabályok arról, hogy mi történjék a tönkrement vagy csak gazdaságtalanná vált szélturbinákkal.

Magyarországon a szélerőművek szárazföldiek, így a berendezések könnyen elbonthatók. A lebontásról és rekultivációról az üzemeltetőnek mindenképpen gondoskodnia kell, csak így kaphat építési engedélyt - közölte a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT), hozzátéve, hogy a 12-szer 12 méteres betonalapra rögzített tornyok felépítése nem jár nagyobb környezetváltoztatással, mint egy családi ház kivitelezése, ráadásul a szélerőművek létesítésnek és lebontásának minden fázisát ellenőrzik a hatóságok.

Az üzemeltetők a statikai, anyagavulási adatok alapján pontosan meg tudják mondani azt, hogy az egyes tornyok mikorra kerülnek olyan állapotba, hogy feltétlenül le kell szerelni őket, elkerülve a környezetszennyezés és -rongálás lehetőségét vagy éppen a közvetlen balesetveszélyt.

Takács Gábor, az MSZIT ügyvezetője a közleményben kiemeli: az építés során a környezetvédelmi és építési hatóságok minden részfolyamatot ellenőriznek a termőréteg megfelelő elhelyezésétől kezdve, a betonalap lefektetésén és a szerviz utak létesítésén át, a földkábelek megfelelő szigeteléséig.

A közlemény szerint a nehezen megszerezhető engedélyek, a mérési nehézségek és a kiosztott kvóták alacsony száma arra készteti a szélerőmű cégeket, hogy a már egyszer bemért területen ne hagyjanak fel a tevékenységgel. Alapvetőn két lehetőség áll a szélerőmű társaságok előtt a berendezések üzemidejének lejárta után: vagy teljesen levonulnak egy telephelyről, helyreállítva annak eredeti állapotát, vagy a már kipróbált helyen az elavult szerkezetek leszerelését követően új, modernebb tornyokat állítanak üzembe. A leszerelés után a még felújítható generátorok, egyéb alkatrészek akár más egységekbe is beszerelhetőek, a további üzemszerű felhasználásra nem alkalmas elemek - például a torony fém részei - pedig újrahasznosítható hulladékként értékesíthetők. Ezzel a szélerőművek tulajdonosai úgy csökkenthetik a leszerelési költségeket.

A Magyar Energia Hivatal internetes honlapján olvasható júniusi beszámoló szerint az év első felében a 17.775 gigawattóra összes villamosenergia termelésből valamivel több mint 300 gigawattóra volt a szélerőművek által termelt áram.

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság a szélerőmű kapacitások kétharmadát, összesen 238 megawatt beépített kapacitást üzemeltető cégeket fogja össze.

Forrás: MTI

A hivatkozott cikk a Napi Gazdaságban jelent meg " Senki sem tudja, mi lesz a szélerőművekkel" címen.

A svéd energiaügyi hivatal szerint a szélerőmű parkokból könnyen "rozsdaerdők" válhatnak a kivitelezési szabályok módosítása nélkül.

A svéd energiaügyi hivatal megkongatta a vészharangot, mivel Svédországban - és valószínűleg más országokban sem - nem rendelkezik afelől semmi, mi történjék a tönkrement vagy csak gazdaságtalanná vált szélturbinákkal. Jelenleg lehetséges teljes szélerőmű parkokat létesíteni anélkül, hogy a beruházó pénzügyi garanciát vállalna annak lebontására vagy felújítására az élettartam lejárása után. A legrosszabb esetben idővel így akár "rozsdaerdők" is tarkíthatják majd a tájképet.

A cikk folytatása a Napi Gazdaság honlapján olvasható el.