Energia a szélből: hiába fúj ingyen, nem versenyképes

A szélenergia-ipar erőlködése nemcsak Kína és az USA rivalizálásában merül ki. A legnagyobb szélenergia-eszköz gyártók között német és dán vállalat is található. Az Európa Unió tagországai fogyasztóként és gyártóként is érintettek e szektor sorsának alakulásában.

A szélturbinák gyártása 45 milliárd dolláros globális iparággá nőtte ki magát - melynek felét Kína uralja. De a szélkerekek gyártása nem választható el a szélenergia-fogyasztástól, s az áramszolgáltatás fogyasztói árától.

Felhasználói oldal

A széntüzelésű erőművekből és földgázból származó energia is lényegesen olcsóbb, mint az, amit szélturbinákból nyerünk ki. Az Egyesült Államokban például 50 százalékkal drágább a szélenergia, mint más energiafajták.

Az áramszolgáltató vállalatátok többféle forrásból, fosszilis és megújuló energiák keverékéből állítják elő az áramot, amely a háztartásokba jut. A fogyasztóknál általában 0,2-0,7 százalékos áremelkedést jelent, ha a szolgáltatója zöldebb forrásokat kíván bevonni a "csomagjába".

A fosszilis energiák ára a recesszió miatt  beállt kereslet-csökkenés következtében esett. A földgáz pedig az új lelőhelyek felfedezésének hatására lett olcsóbb Amerikában. Az USA-ban a tengeri szélkerekekkel előállított szélenergia kilowatt/óránként 0,24 dollárba kerül (48 forint). Ugyanennyi áram fosszilis energiákból viszont csak 0,09 dollárba (19 forint).

A párizsi Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) egyelőre csak "potenciálisan versenyképes" technológiának kiáltotta ki a szélenergiát, arra célozva, hogy az árképzésben a fosszilis energiákkal szemben mutatkozó hátrány megszüntetéséhez még idő kell. És állami ártámogatás.

Európai példák

Az öreg kontinensen Spanyolországban és Portugáliában sikerült számottevő százalékot kihasítani az országos áramszolgáltatásban a szélenergia számára. Mindkét államban (szél)tudatos kormányprogram vezetett ide.

Spanyol a világ harmadik legnagyobb szélturbina-gyártó vállalata, a Gamesa, mely tavaly 4,4 milliárd dolláros forgalmat generált (a piacvezető a dán Vestas, a második az amerikai GE).

Hogy az erős német nemzetgazdaság jól vészelte át a recessziót, és növekedést volt képes felmutatni, az nagy mértékben köszönhető nehéziparának, és a megújuló energiaforrások kiaknázásához szükséges eszközök előállításának.

A portugál államkincstár hiányának feléért az olajbehozatal a felelős. Előrelátásról és stratégiai gondolkodásról tett tanúbizonyságot a portugál kormány tíz éve, amikor fennhatósága alá vonta az energiaszektort és "méltányos, fair" áron felvásárolta a fosszilis energiákat szolgáltató cégeket, majd megkezdte a szélenergia-infrastruktúrák széleskörű kiépítését.

Az infrastruktúra, az energiahálózat átalakítása, illetve kiépítése túlnyomórészt magántőkéből történt -fenntartása évi 2,3 milliárd dollárt igényel-, és bár a fejlesztés még folyamatban van, annyit már tudni lehet, hogy legalább 22 milliárd dollárt emészt fel. Ennek egy részét áthárították a fogyasztók pénztárcájára.

A gyors áttérést megsínylette a kormánypárt: a nyugdíjasok panaszkodtak, mert az áramfogyasztás árszintje 5 év alatt 15 százalékkal emelkedett. 2020-ra Portugália megújuló forrásokból fedezi áramfogyasztásának 60, teljes energiaigényének 31 százalékát.

Európa-szerte több kormány is visszanyeste vagy teljesen eltörölte a napenergia szubvencionálását - a szélenergia hasonlóképp nem részesül elegendő támogatásban. A Reuters részvényelemzése szerint a megújuló energia szektor cégei 10-20 százalékkal alulteljesítenek más iparágak szereplőinél.

Anglia: nettó energiatermelővé kíván válni

Az Egyesült Királyság tavaly szeptemberre felturbózta tengeri szélenergia-termelését 1860 (más forrás szerint 1340) megawattra - ezzel a világ első számú tengeri szélenergia-nagyhatalma lett. A világ többi országában ugyanis összesen mindössze 110 megawatt a kapacitás, derül ki a RenewableUK statisztikáiból.

A legnagyobb szélkerékpark Kent partjainál működik. A brit kormány szándéka, hogy a Brüsszel által előírt megújuló energia-arányt szélenergiával teljesítse. Anglia ezzel immár 5 gigawattra növelte megújuló energia-kapacitását, ami a teljes nemzeti áramfogyasztás 9 százaléka. 2020-ra 15 százalékra kell bővíteni a megújuló energia-mennyiséget  az energiafogyasztásban.

A brit kormány végső szándékai szerint 2050-re nettó energiatermelővé (tehát energiaexportőrré) kellene tenni az országot a szélkerekei révén: 169 gigawattos kapacitást szükséges elérni, vagyis évente 7,2 gigawattos bővítés a cél (kb. 1000 darab 7,5 megawattos turbina üzembe helyezése). A hatóságok már 2010-ben 32 gigagattos beruházásokra adtak ki engedélyeket. Ezek az építkezések 75 milliárd angol fontot emésztenek majd fel (118,2 milliárd dollár).