A szélenergia-felhasználás informatikai hátterének fejlesztésén dolgozik az MTA SZTAKI

A szélerőművek termelése jelenleg a világ áramfelhasználásának mindössze 4,5%-át teszi ki, pedig bőségesen elláthatnák a világ lakosságát. Ezt a kihívást célozta meg a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének projektje, mely nemzetközi porondon legutóbb július 10-én, Budapesten bizonyított.

Sajtóközlemény - MTA SZTAKI

A Magyar Szélenergia Workshop hazánk vezető eseménye a megújuló erőforrások területén: az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) és a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) szervezésében nemcsak egyesítette az ágazat legnagyobb nemzetközi szereplőit, de a kutatás-fejlesztés jövőbeli irányait is lefektette. Az előadók között jelen volt Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke, Jávor Benedek, a Megújuló Energiák Parlamenti Bizottságának elnöke, Balogh Antal, az EnergyCorp műszaki igazgatója és Barbara Stoll, a Greenpeace Hungary képviselője is.

Az előadásokból kiderült: a megújuló energetika nem elsősorban a pillanatnyi gazdasági érdekeket fókuszálja, az élhető környezet szempontjából annál sokkalta fontosabb értékeket közvetít. A világ ugyanis válaszút elé került: vagy átáll a következő 20 évben a szélenergiára és más megújuló forrásokra, vagy pedig akár 30%-kal növekedni fog a globális széndioxid-kibocsátás. Jelenleg minden európai polgár több mint 700 eurót fizet évente az energia-importért, és ez az összeg csak növekedni fog, ahogyan az árak emelkednek, és a források ritkulnak.

Az MTA SZTAKI és a spanyol, szélturbinákat gyártó GAMESA-társaság konzorciuma azonban felismerte, hogy a szél nemcsak megfordíthatja ezt a tendenciát, de a ReliaWind projektben megvalósított fejlesztés akár azonnali növekedést biztosíthat az Európai Unió több országának is. A workshopon bemutatott projekt az eddigieknél hatékonyabb és megbízhatóbb szélturbinafarmok tervezését és működtetését segíti elő, miközben a megújuló energiákkal kapcsolatos, strukturált oktatási anyag létrehozását is elősegíti.

Az ipari innováció IT-oldaláért a Monostori László akadémikus által irányított Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium felel, ami a környezeti hatásokat fokozottan figyelembe vevő moduláris állapotfelügyelő, hibadetektáló és karbantartás-ütemező rendszer kidolgozásával szerzett nemzetközi érdemeket.

Dr. Viharos Zsolt János kutatóként, a nemzetközi projektben való részvétel miatt kapott meghívást az idei Magyar Szélenergia Workshopra és előadásában ismertette, hogy a szélturbina megbízhatóságának elméleti modellje nemcsak a tervezést könnyíti, de rámutat számos olyan feltételre, - például időjárási viszonyok – amelyek figyelembevételével jelentősen csökkenthetők a turbinák meghibásodásának esélyei és nőhet azok energiatermelési megbízhatósága és előrejelezhetősége. „Már a prototípus elkészítése során bíztunk abban, hogy a kutatás-fejlesztési együttműködés a projekt lezárása után, pl. piaci alapokon folytatódik. Ebből a magyarországi szélenergia-ágazat is profitálhat, hiszen a fejlesztés nemcsak segít felzárkóztatni hazánkat az Uniós húzóágazatokhoz, de azáltal, hogy olcsó és kiszámítható erőforrásokat biztosít, közvetve munkahelyeket is teremt.” – nyilatkozta az MTA SZTAKI tudományos főmunkatársa.

A fejlesztés társadalmi hasznát jól mutatja, hogy a nagy sikerű hivatalos előadás és demonstráció kapcsán több országból is együttműködési javaslatot kaptak a fejlesztők, és komolynak mondható az EU forrásait kezelő brüsszeli érdeklődés is a szélenergiával kapcsolatos kutatásaik iránt. „A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet eredményei kifejezetten újak és korántsem elméleti jelentőségűek, hiszen a szélenergia termelés lehetőségeit alapjaiban módosíthatják. Hazánk még kiaknázatlan szélenergia-potenciállal rendelkezik, az európai pozitív növekedési tendenciák megismételhetőek lennének itthon is, ha az integrálási és kollaborációs törekvések jobban artikulálódnának a szektor iparági szereplői között. A kis, egyedi szélturbinákat működtető telepek kiépítése a magyar vidékfejlesztés kulcskérdése lehet, hiszen sok az olyan település, amely távol fekszik a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért kifejezetten költséges a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket.” – tette hozzá Pintér Dániel Gergő, az MTA SZTAKI sajtóreferense.