Panenerg.hu
| Panenerg.hu PANENERG Klaszter |
A kínaiak mindenkit letarolnak a szélenergiábanA szélenergia a napenergiánál nagyobb mértékben tudott teret hódítani magának az energia piacon. Ennek egyik oka, hogy nagyobb volumenben telepíthetők az erőművek, ráadásul a költségek csökkenése miatt a szélből nyert energia ára már egy szintre került a hagyományos hálózati áram árával. Az iparág még így is rászorul az állami támogatásokra, azonban közel sem annyira kiszolgáltatott, mint a napenergia.Fejlődési irányokA szélturbinák esetében, mint minden más ipari terméknél kiemelt fontosságú a nagyobb volumen elérése, mivel csak ebben az esetben lehet kihasználni a méretgazdaságosság előnyeités ezzel leszorítani a költségeket. Az elmúlt évek nagy piacbővülésének köszönhetően egy-két cég turbinája kiemelkedő érdeklődést vonzott,emiatt a nagyobb gyártók még kedvezőbb költségekkel tudták gyártaniőket. Az alábbi ábrán látható, hogy jelenleg az 1500 - 2000 kW teljesítményű turbinák a leggyakoribbak, de szép számmal kerültek beépítésre 800 - 850 kW teljesítményűek, valamint egyre elterjedtebbek a nagyobb, 2MW felettiek is. Látható az is, hogy bár sok cég rendelkezik már 4-5 MW-os turbinákkal, ezeket csak igen ritkán alkalmazzák, így az alacsony volumen miatt még a hozzá tartozó költségek is magasabbak.
Bár a teljesítmény is fontos tulajdonsága egy turbinának, egy befektetési döntés meghozatalakor egyedül a projekt hozamának nagysága számít. Ezért a teljesítmény nagysága mellet fontos szerepet kap az is, hogy milyen erősségű szél hasznosítására képes, illetve ezzel párhuzamosan, hogy egy nap valójában hány órán keresztül termel energiát. A rotor átmérőjének növelésével például a gyengébb szél is hatékonyan hasznosítható, így ezek megfelelőek lehetnek olyan térségekbe, ahol szél sebességeáltalában kisebb. A viharosabb területekre ezek persze nem alkalmasak,hiszen a megnövekedett méret miatt nagyobb nyomás nehezedik a teljes szerkezetre. Éppen ezért ezek a turbinák már nagyjából 20 m/s-os szélsebesség mellett is le kell állítani, így pedig nem tudják hasznosítani az erősebb szelet. Korábban már említettük, hogy jelenleg a nagyobb teljesítményű turbinák elterjedtsége még igen alacsony, ez azonban a közeljövőben változhat. Ezek ugyanis megfelelőek lehetnek offshore projektek esetében, ahol a szélkerekek a vízen kerülnek felállításra. Ezek sok előnnyel kecsegtetnek, hiszen a folyamatos szél biztosítva van, erősebb turbinák is elhelyezhetőek,valamint a lakosság ellenállásával sem kell számolni. Ezen okok miatt a legtöbb gyártó, nagy figyelmet fordít az ilyen fejlesztésekre. Jelenleg a legnagyobb készülő offshore-projektek Nagy Britanniában találhatók, ami nem is véletlen, hisz az ország rendkívül jó adottságokkal rendelkezik.Meg kell jegyezni azonban, hogy a vízen felállított turbinák jóval drágábbak szárazföldi megfelelőiknél, élettartamuk alacsonyabb, valamint karbantartásuk jóval körülményesebb és költségesebb is. Sok az új szereplő Az elmúlt években az iparág koncentráltságának csökkenése volt megfigyelhető, 2006-ban az öt legnagyobb szereplő uralta a nemzetközi piac 82%-át, 2009-re ez csak 50% volt. Jelenleg azonban az egyre nagyobb verseny, az ázsiai szereplők növekvő térnyerése és a turbinák iránti igény csökkenése miatt a gyártók eddigi magas megtérülése átlag alattira csökkent, egyes vállalatok esetén a tőkeköltséget sem haladja meg. Ez valószínűleg az újbóli konszolidáció irányába vezeti az iparágat.
Ahogy az alábbi ábrán látható üzembe helyezett szélerőművek száma ugyan folyamatosan nőtt az utóbbi időben, azonban a válság itt is érezteti hatását. 2009-ben még nagy növekedést láthatunk, ugyanis ekkor mégátadásra kerültek a korábban elkezdett projektek, a 2010-es beépítéseknél azonban már kisebb visszaesés várható.
Bár a nemzetközi piacon a kínai vállalatok térnyerése még nem jelentős, a hazai piac majdnem 90%-át ők uralják. Ez legfőképp a kínai kormány gazdaságpolitikájának köszönhető, hiszen egészen 2009-ig érvényben lévőszabályozás alapján a külföldi gyártók korlátozva voltak, így a hazai társaságok relatíve gyorsan meg tudtak erősödni. Ennek hatását csak erősítette, hogy 2009-ben világszinten csökkent az igény a turbinák és a szélenergia iránt, így a társaságok az árak csökkentésére kényszerültek, amiben az erősen támogatott kínai gyártók élen tudtak járni. A szabályozás korlátozó hatását Kínába telepített gyárakkal és közös vállalatokkal próbálták tompítani, a megfelelő volumen eléréséhez azonban ez sem volt elég. Jelenleg a kínai piac a legnagyobb a világon,ráadásul további hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik, így a nyugati gyártóknak igen fájdalmas volt a kiszorulás a térségből. A GE mindemellett a kínai piacra való betörést tervezi, amit helyi szereplőkkel való partnerségen keresztül igyekszik megvalósítani,akárcsak az Alstom.
Azábrán is látható, hogy a kínai vállalatok évről évre egyre nagyobb teret hódítottak a hazai piacból. Fejlődésük következő lépéseként alacsony költségeikre és erős finanszírozási hátterükre, valamint nyugati beszállítóik segítségére támaszkodva a külföldi piacok feléterjeszkednek. Finanszírozási előnyük a kínai bankok által biztosított alacsony kamatú kölcsönöknek és a már említett erős állami támogatásnak köszönhető. Mindezt erősítik még az olyan szállítók, mint az American Superconductor, ami több kínai gyártó partnere, s segíti technológiai fejlődésüket, így már a több megawattos modellek is megtalálhatóak a portfoliójukban. Múlt évben 13,8 GW rekord kapacitást értek el, és már az első offshore (tengeri) erőművek is felépítésre kerültek. Kérdéses azonban, hogy az ilyen ütemben növekvő termelést vajon képes lesz-e felszívni az energiaipar. Az is mutatja a kínai cégek növekvőszerepét, hogy a legnagyobb kínai szélerőmű gyártó vállalat, a Sinovel,nemzetközi viszonylatban a harmadik helyet foglalja el beépített kapacitások alapján, de az alatta szereplő másik két cég is szerepel a top 10 - ben.
Ahogy az alábbi ábrán látható, a válságig nagyjából hasonló teljesítményt mutattak a vállalatok, nem volt ritka a 80 - 90%-os árfolyamcsökkenés sem. Jelenleg kezd kicsit szétválni a mozgásuk, egyértelmű lemaradó a Gamesa és a Suzlon, míg a Vestas jól tartotta magát, egészen a nemrég közzétett profit warningjáig. A két nagy nyugati gyártót összehasonlítva azt láthatjuk, hogy bár a Vestas is vesztett globális piaci részesedéséből, ez azonban inkább a kínai piac növekedésének köszönhető,és ezt nem nézve részesedése stagnált. A Gamesa esetében ez nem mondható el, ráadásul a cégnek nincsenek offshore telepítésre alkalmas turbinái, ami hosszabb távon nagy versenyhátrányt jelenthet. Ezt próbálták megszűntetni egy kifejezetten offshore turbinákat gyártó cég, a Bard felvásárlásával, ám a tranzakció végül nem valósult meg, és inkább a saját fejlesztés mellett döntöttek. Kérdés persze, hogy ez mennyi időt fog igénybe venni, hiszen az ilyen projektek könnyen elhúzódhatnak,ezzel tovább rontva a társaság piaci pozícióját. Látható továbbá, hogy a kínai cégek árfolyamának emelkedése töretlen, érdemes azonban megnézni,hogy az árakat alátámasztja-e az eredmények növekedése, vagy csupán azértékeltségük növekszik.
Látható,hogy a kínai cégek nagyjából hasonló értékeltségen vannak, mint nyugati társaik, ami egy picit túlzónak tűnik, hiszen bár a kínai piacon versenyhelyzet nélkül jól teljesítettek, de a globális piacon még nem jelentek meg. Nem lehet tudni, hogy minőségben fel tudnak-e nőni az európai gyártókhoz. Ez azért is fontos, mert amennyiben a minőség nem megfelelő, sokkal nehezebben fognak finanszírozást találni egy-egy projekthez is, bár a Kínából kapott exporthitelek itt is megkönnyíthetik a dolgukat.
Ezzel együtt sem mondható, hogy hatalmas árazási buborékról beszélhetnénk, ez inkább 2007 végén, 2008 elején volt tapasztalható, amikor például a Goldwind 90 körüli P/E-n forgott.
Forrás: Portfolio.hu cimkék: szélenergia |
magyar
english
deutsch
vakbarát változat
