Veszélyben a szélkapacitás-tender: levél Fellegi Tamásnak

Nyílt levélben fordult a Magyar Szélenergia Társaság Fellegi Tamáshoz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjéhez annak érdekében, hogy a miniszter vonja vissza a jelenleg elbírálási szakaszban lévő szélkapacitás-kiosztási pályázat feltételeit meghatározó rendelet június 18-ai módosítását.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium módosítást hajtott végre a lassan egy éve futó 410 MW-nyi szélkapacitás-kiosztási tenderben, több olyan pontot is beírva az eredeti jogszabályba, amely lehetővé teszi a pályázat felfüggesztését.

Az alábbiakban az Magyar Szélenergia Társaság fejlesztési miniszternek címzett levelét olvashatják:

"Tisztelt Miniszter Úr!

A 2009. július 30.-án megjelent a 33/2009 (VI.30) KHEM Rendelet a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól. E rendelet felhatalmazta a Magyar Energia Hivatalt, hogy a szélenergetikai kapacitások elosztása végett dolgozzon ki egy pályázati rendszert és bonyolítsa le a pályáztatást. A Magyar Energia Hivatal a pályázati kiírást úgy dolgozta ki, hogy az a professzionálisan és teljes körűen előkészített projektek sikerét biztosítsa. A pályázati kiírásban pontosan definiálásra kerültek mindazon engedélyek, jogok, szerződésekés pénzügyi eszközök, amely egy szélerőmű beruházás megvalósításához elengedhetetlenül szükségesek, elkerülendő ezzel a 2006-os kvóta allokáció körül tapasztalt ellentmondásokat. A pályázóknak a pályázaton való részvételre 6 hónap felkészülési állt rendelkezésre. Ez az időelegendő volt a pályázati dokumentációik összeállítására, a kiírásban megfogalmazott feltételek teljesítésére, illetve a szükséges pénzügyi biztosítékok előkészítésére.

A pályázati beadása 2010.március 1.-én megtörtént, 68 pályázó összesen 1118 MW kapacitásra nyújtott be pályázati anyagot, valamint a kiírásnak megfelelően összesen 67 millió Eurót helyezett letétbe. A pályázati anyagok ellenőrzését a Magyar Energia Hivatal jelenleg még nem zárta le, az előre várhatóidőkeretnél sajnálatos módon a folyamat sokkal hosszabbra nyúlt.

A pályázati eredmény várt kihirdetése helyett 2010. június 18.-án megjelent a 1/2010 (VI.18.) számú Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelete, amely az eredeti Pályázati Rendeletet módosítja, és ezzel azt sugallja, hogy a Minisztérium lehetőséget akar teremteni a kiírt széltender visszavonására.

Amennyiben a Tisztelt Minisztériumnak ez lenne a szándéka, az súlyosan veszélyezteti a magyarországi szélenergetikai ipar fejlődését, az ipari környezetszennyezés kívánatos csökkentésének elérését, Magyarország energiaforrás importfüggőségének csökkenését és sérti az ország nemzetgazdasági érdekeit.

Jelen állításunkat az alábbiérvekkel támasztjuk alá:

1. A kiírt szélenergetikai pályázat egy objektív, igen szigorú és részletes feltételrendszert támaszt a beruházók elé, amely biztosítja, hogy csak olyan projektek kerülhessenek ki a pályázatból győztesen, amelyek valósak és minden tekintetben jól előkészítettek, rendelkeznek tehát mindazon engedéllyel és szerződéssel,amely a szélenergetikai beruházás megvalósításához szükségesek.

Ezen feltételrendszer - szemben a 2006-os kvóta allokációval - transzparens,minden résztvevő által előre megismerhető körülményeket biztosított a beruházóknak. A szigorú feltételeket az tette indokolttá, hogy a 2006-os kvóta allokáció során nem kellően előkészített projektek is engedélyt kaptak, ugyanakkor több, minden engedéllyel rendelkező projekt nem részesült az allokálható mennyiségből. Ennek következménye az lett, hogy a jogosultságok kiosztása ellenére a projektek 60% épült meg 2009 végéig, és 5 év után, a mai napig sem épült ki teljes körűen az akkor kiosztott mennyiség. A jelen pályázat kiírása biztosítja, hogy a minősített projektek az eredményhirdetést követő 33. hónap végére megvalósulnak, így a szélerőművek üzembe állnak. A jelenlegi pályázat visszavonását tehát a projektek előkészítettségének hiánya nem indokolja.

2. Jelen időszak nemzetgazdaságilag előnyös a szélerőmű beszerzésére, mert a 2007-es túlkereslettel szemben a szélerőművek gyártói valós engedményekre kényszerülnek a kapacitásaik folyamatos lekötési kényszere miatt. Ennek oka a nemzetközi hitelválság okozta finanszírozási nehézségek a projekt fejlesztőknél, valamint az ebből következő kereslet csökkenés. A 2007 évi árszínvonalhoz képest jelenleg 10-15%-os csökkenés figyelhető meg a szélerőművek piacán, ami a gazdasági környezet javulásával rövidtávon (1 éven belül) visszaállhat.2007-ben jellemzően 18-24 hónap alatt szállítottak gépeket a turbinagyártók, ma ez akár 6-8 hónap alatt is lehetséges. Amennyiben a Tisztelt Minisztérium a pályázat visszavonása mellett dönt, úgy az a projektköltségek 15-20%-os emelkedéséhez vezet, ami megjelenik a villamos energia árában.

3. A kiosztandó 410 MW-os szélerőműkapacitás megvalósítása közel 200 milliárd forint beruházást generál.Ennek több tíz milliárd forintnyi része a magyar villamos energia ipar infrastruktúrájában, hálózatok, alállomások építésében realizálódik. Az erőművek megvalósításához szükséges építőipari tevékenység nagysága is 20-30 milliárd forint, ami a nehéz helyzetben lévő építőiparnak munkahely megtartási szempontból is igen fontos. A beruházási portfóliófinanszírozásának túlnyomó része a magyar bankrendszeren keresztül kerülne finanszírozásra, ami vitathatatlanul jelentősen hozzájárulna a jelenleg óriási problémákkal küzdő bankrendszer gondjainak enyhítéséhez.A pályázat visszavonása mindezen előnyök évekkel való elhalasztódásához vezet.

4. Az Egyesült Államokban, Nyugat-Európa számos országában a szélenergetika sikertörténet. A stabilan és egyenletesen bővülő szélerőmű kapacitások a szélturbina és azok komponens gyártóinak sokaságát késztette gyártókapacitások létesítésére, munkahelyek tízezreinek létesítésére. Ennek Magyarországon is lenne esély akkor, ha a jogszabályi környezet hosszú távú, stabil és egyenletes fejlődési pályát mutatna a szélenergetikai kapacitások bővülésében. A pályázat visszavonásával újra azt az üzenetet küldené Magyarország, hogy nemérdemes ezeket a termelőegységeket hazánkba hozni.

5. A 2010-es extrém időjárási viszonyok ismét rávilágítottak a globális klímaváltozás problémáira. A szokatlan időjárásból fakadó károk egyedül Magyarországon több tízmilliárd forintra rúgnak. Minden országnak felelősen kell eljárnia és a rendelkezésre álló lehetőségeit kihasználva tenniük kell a klímaváltozási folyamat lassítása érdekében. A szélenergetika nagyarányú és minél gyorsabb térnyerése bizonyítottan hatékony eszköz az ipari üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. A pályázat visszavonása ismét csak késlekedést jelent a klímavédelemben.

6. Magyarország energia igényének fedezésére az energiahordozók több mint 75%-át külföldről szerzi be. Ennek enyhítése a mindenkori kormányok kötelessége különösen akkor, amikor az ukrán-orosz, fehérorosz-orosz gázviták folyamatosan problémát okoznak az ország gázellátásában. A tender visszavonása az ellátás-biztonsági kérdést tovább súlyosbítja Magyarországon.

7. Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK (2009. április 23.) a megújulóenergiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelve világos célokat tűz ki és feladatokat ír elő a tagországok számára a megújuló energiaforrások alkalmazásának terén. A jelen szélenergia pályázat visszavonása Magyarország nemzetközi megítélését negatívan befolyásolná, rontva ezzel más programokban és témákban elfoglalt tárgyalási pozícióját. A megújulós célok elérését Magyarországnak nem csak annak elérésében, hanem a fejlődés ütemét is folyamatosan igazolni kell, aminek hiánya szankciókat vonhat maga után az EU részéről.

8.Végül, de nem utolsó sorban méltánytalan a pályázaton résztvevőcégekkel szemben, hogy a sokszor több éves előkészítő munkájukat semmissé teszi a pályázat visszavonása. A pályázati kiírásban megkövetelt letétbe helyezett és ott tartott közel 20 milliárd forint tőke vagy kamatköltségeinek elveszítése, valamint a pályázat előkészítésre (pályázat összeállítása, audit költségek, engedélyek stb)ráfordított összességében több milliárd forint befektetés tönkre tétele komoly bajba sodorja pályázókat és a beruházók bizalomvesztését okozza a magyarországi beruházások iránt.

Mindezek alapján kérjük Tisztelt Miniszter urat, hogy a szélenergetikai pályázat eredményesnek nyilvánításában és a kapacitások mielőbbi allokációjának megindításában támogassa a Magyar Energia Hivatalt és ez által a magyarországi szélenergetikai ipar régóta várt fellendülését."

Forrás: Portfolio