Újragondolt és átnevezett EU kutatási keretprogram

Az új közös stratégiai keret (Common Strategic Framework, CSF) — amely ma egy az érintetetteket bevonó közel 700 fős eseményen kap új nevet — az éghajlatváltozást, az energiát, az egészséget és a kkv-kat állítja a középpontba.

A CSF a 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram (FP7) örökébe lép majd annak 2013-as lejárását követően, de az új támogatási keret kialakítását heves viták előzik meg. A Bizottság egy még idén megjelenő Fehér Könyvben fogja bemutatni, hogy a kutatási költségvetés hogyan kerül szétosztásra az új program szerint, amely számtalan meglévő strukturális és kohéziós alapot fog összefogni egy közös programba. A mai eseményen az egyetemi szervezetek, nemzeti kutatóintézetek, kormányzati tisztségviselők és üzleti szervezetek vezetői fognak találkozni, a Bizottság pedig eredményt kihirdeti a program elnevetésére vonatkozó korábbi verseny eredményét és a program új nevét.

Máire Geoghegan-Quinn, kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos ismertetni fogja a Bizottság válaszát az év során a CSF-ről tartott társadalmi konzultáció során beérkezett több száz észrevételre. Tisztségviselők szerint a Bizottság által június 8-án bemutatott innovációs versenyképességi jelentés jól mutatja a CSF főbb irányait. A jelentés szerint az oktatásnak jobban kell alkalmazkodnia az üzleti innovációs igényekhez, a kkv-knak több bátorításra van szüksége, az éghajlatváltozás kezelésére több kutatásra van szükség és valamit tenni kell a tudományok területén tapasztalható nemek közötti különbségekkel kapcsolatban. A jelentés felfedte, hogy az állami finanszírozással szemben az üzleti befektetések hiánya Európa nagy gyengesége, mivel csak feleannyit költenek, mint Dél-Koreában vagy Japánban.

Bizottsági források szerint az új stratégiai keretprogramban megfogalmazott prioritások összhangban lesznek a jelentés eredményeivel. „Az EU polgárai azt szeretnék, ha az EU képes lenne kezelni az olyan nagy kihívásokat, mint az egészségügy, energia, kkv-k, és az éghajlatváltozás.” Az EU-nak ezért ezeken a területeken kell a kutatást támogatnia.

A CSF törekedni fog a jelenlegi rendszer hatékonysággal kapcsolatos problémáinak elkerülésére. Az Európai Parlament által szerdán elfogadott állásfoglalás szerint az adminisztráció bonyolultsága,   a belépési korlátok, az átláthatóság hiánya és a hátralékos kifizetések jelentik a legnagyobb hátrányt. Az állásfoglalás szerint a Bizottságnak és a tagállamoknak szorosabb együttműködésre és közös irányításra kellene törekednie a különböző EU-s és nemzeti támogatási programok összehangolásában.

Álláspontok

Máire Geoghegan-Quinn, kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos szerint „Csak uniós szinten tudunk megfelelő erőforrásokat mozgósítani a társadalmi kihívások kezelésére, csak az uniós finanszírozás képes elérni, hogy a feltalálók és kutatók egyesítsék erejüket és határokon is átnyúlva együtt dolgozzanak, és csak az EU képes a kontinensre kiterjedő verseny megrendezésére, amellyel a kutatók kiválóságra törekvését lehet ösztönözni.”

Jean-Pierre Audy francia néppárti képviselő, az FP7 kutatási programról szóló állásfoglalásra vonatkozóan így nyilatkozott: „Egyszerűsítenünk kell a jövőt és lezárni a múltat. Egyszerűsíteni kell a kifizetéseken. Csökkenteni kell az ilyen módon elkövethető hibák számát. Fel kell ismerni a független vizsgálatok lehetőségét.”

Következő lépések

  • 2011. június 10-én: nyilvánosságra hozzák az új közös stratégiai keretprogram új nevét és prioritásait
  • 2011. a Bizottság Fehér Könyve az új támogatási programról

Forrás: EurActiv



cimkék: