Törpe vízerőművek, turbinák épülhetnek a folyóinkra

Az ország megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terve szerint 2020-ra a hazai energiafelhasználáson belül a megújuló alapúak arányának el kell érnie a 14,65 százalékot, azaz a jelenlegi több mint kétszeresét.

Ehhez 2020-ban évi 120,56 petajoule zöldenergiát kell előállítani. Utóbbi szám olyan kalkuláción alapul, amely évi 3 százalékos GDP-növekedést feltételez, és számít az időközben beinduló takarékossági intézkedések hatására is. A terv megvalósításához a kormány „minden lehetséges eszközt igénybe kíván venni”.

A hűtésre és fűtésre használt energia 17,4 százalékának kell zöldforrásból származnia 2020-ban, a 2010-es arány 9 százalék volt. Az áramtermelésnél a megcélzott részesedés 10,7 (2010-ben 6,7), a közlekedésben pedig 8,0 (2010-ben 3,7) százalék.

A terv a vízenergia hasznosítását vízgazdálkodási, árvíz- és környezetvédelmi kérdésként kezeli, nem ösztönöz újabb nagy vízerőmű vagy duzzasztó építésére. (Nem lesz 2020-ig szivattyús tározós erőművünk sem, arra csak a később építendő paksi blokkok kapcsán lesz szükség.) Viszont a meglévő duzzasztókra telepíthetők 10 megawatt alatti kapacitású törpe vízerőművek, a folyómedrekbe pedig 100–500 kilowattos átáramlásos turbinák. A tervezési időszak végére 16-17 megawatt új vízenergia-kapacitás létesülhet.

A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága miatt szélenergiából 750 megawattnyi létesülhet, a műszaki feltételek javulása esetén esetleg több is. A kormány a nagyobb (főként 2 megawattos turbinákból álló) szélparkok mellett itt is „törpében” gondolkodik: szívesen látna néhány kilowattos szélkerekeket, turbinákat is, egy részüket (10 megawattnyit) a helyi autonóm energiaellátásban.

A terv kiemeli, hogy a hőtermelésben való hasznosításnak komoly korlátot jelentenek a rendszerek kiépítési költségei, de drágának tartja a napenergia hasznosítását és a hőszivattyúkat is. A bioüzemanyagok felhasználásának az szab határt, hogy a hazai gépkocsikba nem tölthető 10 százaléknál több zöldösszetevőt tartalmazó üzemanyag. Annál ígéretesebb a biomassza és a biogáz, főként a kapcsolt energiatermelésben lenne szerepük.