Tiszta klíma, piszkos ügyletek

Komoly korrupciós kockázatokat rejtenek azok a gazdasági erőfeszítések, amelyeknek célja az éghajlatváltozás lassítása. Az ezt bemutató jelentés magyar példaként a kvótakereskedelemből befolyó összegek problémás felhasználását említi.

Globálisan kimagaslók a klímaváltozás korrupciós kockázatai, mivel új, egyelőre ellenőrizetlen pénzügyi piacokon és mechanizmusokon áramolnak keresztül az annak leküzdésére szánt összegek – derül ki a Transparency International hazánkban tegnap nyilvánosságra hozott Globális korrupciós jelentéséből. A tét nagyságát jelzi, hogy évente mintegy 250 milliárd dollárnyi közhasznú, az éghajlatváltozás enyhítését szolgáló befektetés megy át ilyen csatornákon.

Bár a dokumentum Magyarországra részletesen nem tér ki, korrupciós kockázatra hazánk esetében is hoz fel példát, méghozzá a szén-dioxid-kvóták kereskedelméből befolyt összegek felhasználását – mondta a Világgazdaságnak Tausz Péter, a Transparency International fejlesztési vezetője. Azt már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010. augusztusi vizsgálata is megállapította, hogy bár az egykori Gyurcsány-kormánynak 2008-ban 28,2 milliárd forint bevétele származott a hazai szén-dioxid-kvóták eladásából, ebből az ÁSZ 2010. márciusi ellenőrzéséig semmit sem költött el. A jövő nemzedék ombudsmanja, Fülöp Sándor által indított vizsgálat azt derítette ki, hogy a környezetvédelmi tárca már 2008-ban el akarta kezdeni a pénzek felhasználását, ezt azonban a Pénzügyminisztérium nem engedte, ugyanis a bevételekből a költségvetés egyensúlyát kívánta javítani. Ez áttételesen be is következett, hiszen bár a pénzből végül a panelprogramot finanszírozták, ennek következtében a büdzsében felszabadult az erre a programra korábban már elkülönített összeg – tette hozzá Tausz Péter.

A cikk teljes egészében a Világgazdaság Online előfizetőinek érhetők el.

Forrás: VG Online