Szigorítanák az EU-s kibocsátási célokat

Connie Hedegaard, EU-s klímaügyi biztos 30 százalékra emelné a 2020-ra vonatkozó emissziós célkitűzéseket. Júliusban kiadandó tanulmányban elemzik majd a főbiztos által vázolt elképzelések megvalósíthatóságát. A terv már most igen erős támogatásnak örvendhet, de legalább ekkora az ellenkezés a nehézipar és a környezetpolitika egyéb szereplői részéről.

Connie Hedegaard, az EU klímaügyi főbiztosa bejelentette tervét a 2020-as emisszió-csökentési célok megemelésére - tudósít a Reuters. Hedegaard, Dánia volt környezetvédelmi minisztere elárulta, hogy júliusban tervezik kiadni azt, az elnöknő nevével fémjelzett tanulmányt, melyben megvizsgálják, hogy mekkora előnyökkel, illetve költségekkel járna a tervezett húsz helyett harminc százalékkal csökkenteni az üvegházhatású kibocsátásokat az évtized végéig, az 1990-es szinthez képest.

Connie Hedegaard másfélszeresére szigorítaná az emissziós célokat

Hedegaard szerint a tanulmány alá fogja támasztani, hogy az új célok kivitelezhetőek. A lehetőség adott, azonban költséghatékonyság szempontjából igen nagyok a különbségek a tagállamok között.

A főbiztos az energiahatékonyság javításának előtérbe helyezésével teljesítené az ambíciózus célkitűzéseket. A probléma azonban rendkívül összetett, Hedegaard szavaival: „Vegyük például Bulgáriát, mely a legenergiaigényesebb ország az EU-ban. Viszonylag sok ott az alacsonyan lógó gyümölcs és viszonylag sok az olcsó emisszió-csökkentési lehetőség. De persze nem sok pénzt találni ilyen befektetési célokra Bulgáriában... Hogyan kezeljük ezt a kihívást?" Az országok elfordulása az atomenergiától a japán katasztrófa hatására - mint például Németország és Olaszország - „sem könnyíti" a helyzetet.

Mamutcégek az emisszió-csökkentésért

Összesen hetvenkét nagyvállalat - köztük olyan nevek, mint a Coca-Cola és a Google - fogott össze szerdán a harminc százalékos cél előmozdítása érdekében. Számos ágazatból, így energetikai (Centrica, DONG), kereskedelmi (Carrefour, IKEA) és a termelő szektorból (Nike, Sony Europe) is kerültek ki azok a cégek, melyek nevüket adták a kezdeményezéshez.

A szervezetek közös nyilatkozatot írtak alá, mellyel szándékuk, hogy felgyorsuljon a szigorúbb célok kitűzésének politikai folyamata, valamint a bizalom növelésével megkönnyítsék a zöld szektorba történő tőkeáramlást.

Nem mindenki örülne a szigorításnak

A szennyező iparágazatok - mint például az acélipar - képviselői nem nézik jó szemmel, hogy egyre nagyobb lendületet kapnak az emisszió-csökkentési törekvések az EU-ban. Felhívták a figyelmet arra, hogy az előírások további szigorítása a növekedő költségek miatt az ipari tőke kivonásával járhat. A tengerentúlon ugyanis a vállalatoknak nem kell eleget tenniük ilyen szigorú feltételeknek, ezért inkább oda helyezhetik át termelésüket. További félelmük, hogy a gazdasági világválságban meggyengült nehézipari szereplők nem bírják el a többletköltségeket.

Az energiahatékonysági intézkedéseket más okból is körültekintően kell bevetni. Nagy a kockázata annak, hogy az energiahatékonyságra vonatkozó szabályozások szigorítása negatív hatással lehet az emisszió-kereskedelmi rendszerre, az EU-s környezetpolitika egyik legfontosabb eszközére a kibocsátások csökkentésében.

Ebben a rendszerben a szennyező üzemek csak kvótájuknak megfelelő mennyiségű üvegházhatású gázt bocsáthatnak ki. Aki többet szennyez, kvótát kell vásárolnia, aki jobban teljesít értékesítheti kibocsátásán felüli kvótáját. A teljes szabályzott területre vonatkozó kvóták mennyisége lassú ütemben csökken.

Az energiahatékonysági intézkedéseknek nagy hatása lehet az emissziós kvóták piacára, csökkentve azok keresletét. Ezzel lezuhanhat az áruk, redukálva a kibocsátások csökkentését ösztönző hatást.

Forrás: Kitekintő.hu