Szélerőmű létesítésének jogi kérdései

Dr. Kovács Norbert a Magyar Energetikai Társaság honlapján megjelenő cikke alapján.

Az erőművek létesítésének jogszabályi alapjait– egyebek mellett - a villamos energiáról szóló 2007.évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) és annak végrehajtási rendelete, a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.)fekteti le. A Vet egyik legfontosabb fejezete a villamosenergia-termelés szabályozásával foglalkozik, melynek értelmében a 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelőkapacitást a Vet.-ben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a jogalkotó bizonyos megkötéseket is tett a termelő kapacitások létesítésével kapcsolatban. Ennek során a Vet. 4. § (1) bekezdése előírja, hogy villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladóteljesítőképességű erőműben termelői létesítési, ill. működési engedély,0,5 MW vagy annál nagyobb teljesítőképességű kiserőműben kiserőműviösszevont engedély birtokában lehet. Ebből következik, hogy a Vet.alapján a 0,5 MW vagy annál kisebb teljesítőképességű kiserőművek létesítéséhez, illetve üzemeltetéséhez a törvény szerint nem kell engedélyt kérni a Magyar Energia Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal).

A szélerőművek, mint megújuló energiaforrások vonatkozásában a törvény további specifikus szabályokat fektet le. A Vet. 7. § (2) bekezdése deklarálja, hogy „a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - szélerőművek,illetve szélerőmű parkok létesítése a Hivatal által külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.”

Fenti törvényhely alapján látható tehát, hogy amennyiben háztartási méretű kiserőmű,vagy a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőmű létesítésén fáradozunk, úgy nem kell lefolytatni a törvény által előírt, a Hivatal előtt zajló pályázati eljárást. A pályázati eljárás mellőzésének lehetősége azonban nem jelenti azt, hogy – az erőműteljesítményétől függő -, egyéb jogszabályok által előírt építési hatósági, illetőleg környezetvédelmi hatósági engedélyeket ne kellene beszerezni, amelyekről a hatósági engedélyezés címszó alatt esik szó.

A pályázati eljárás

Az említett két kategórián túlmenően a létesítési engedély kiadására csakis a Hivatal által lefolytatott pályázati eljárást követően kerülhet sor. A pályázati eljárás részletes feltételeit a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet határozza meg.

Ez a rendelet fekteti le, hogy a pályázati eljárás célja a felhasználói igények kielégítése érdekében új, korszerűszélerőmű kapacitások létesítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, valamint a megújulóenergiaforrásból termelt villamos energia részarányának növelése a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának és biztonságos működésének fenntartása mellett.

A vázolt célok elérése érdekében a Hivatal kötelezettsége, hogy minden év szeptember 15-éig - a hálózati engedélyesek bevonásával – elemzést végezzen a villamosenergia-rendszer középtávon várható teljesítményének egyensúlyáról, szabályozhatóságárólés biztonságos működéséről. Az elemzésben a Hivatalnak meg kellállapítania, hogy ad a) van-e lehetőség újabb szélerőművi kapacitás létesítésére, ad b) a Vet. 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint mekkora szélerőmű kapacitás építhető be az ország különböző területein és az egyes elosztó hálózati engedélyesek működési területein, valamint ad c) milyen rendszerszabályozási feltételek teljesülése szükséges az új szélerőművi termelő kapacitás elosztó vagy átviteli hálózatra csatlakozásához.Amennyiben az elemzés alapján van lehetőség az elosztó vagy átviteli hálózathoz csatlakozó új szélerőművi termelő kapacitás létesítésére, a Hivatal elkészíti a kiírási dokumentációt, valamint - az elemzés közzétételét követő 30 napon belül - hirdetményt tesz közzé saját honlapján, az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint legalább két országos napilapban. A hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napját kell érteni.

A pályázat kötelező tartalmi elemei az alábbiak: a) a pályázó neve, a cégjegyzék vagy nyilvántartási száma, a székhelye, az elérhetősége, b) a tervezett szélerőmű telephelyének adatai, különösen a helyrajzi száma, a címe, valamint a tervezett szélerőműnek - szélerőmű park esetén az annak részét képező valamennyi szélerőműnek - a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabály szerinti egységes országos vetületi koordinátái (EOV koordináta), c) a szélgenerátor tervezett beszerzésének bemutatása, s végül d) a megvalósítani tervezett szélerőmű műszaki adatai.

A pályázathoz csatolandó dokumentumok között szerepelni kell – exemplifikatív jelleggel - az alábbiaknak: a pályázóarra vonatkozó nyilatkozatának, hogy a hálózati üzemirányítás keretében,illetve a rendszerirányítás szempontjából szükséges esetekben hozzájárul termelésének az elosztó hálózati engedélyes vagy az átviteli rendszerirányító általi korlátozásához; a Vhr. 4. számú mellékletében meghatározott, a kiserőművi összevont engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok közül valamennyinek, kivéve a hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződést; a hálózati csatlakozásra vonatkozó, a hálózati engedélyes által jóváhagyott csatlakozási tervnek, az auditált szélhozam mérések adatainak; továbbá a beépítésre tervezett szélerőmű létesítéséhez más jogszabályok alapján szükséges, a pályázó nevére szóló környezetvédelmi engedély és villamosenergia-ipari építési engedély másolatának.

A Hivatal a kiírási dokumentációelkészítésénél, a pályáztatásnál és az elbírálásnál külön szélerőműkategóriákat állapíthat meg a következő szempontok szerint:

a) a háztartási méretet meghaladó, de a 0,5 MW-ot el nem érőteljesítőképességű (nem engedélyköteles) szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni,

b) a 0,5 MW vagy annál nagyobb, de az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességűszélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnakértékesíteni,

c) az 5 MW vagy annál nagyobb, de az 50 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességűszélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnakértékesíteni,

d) azon szélerőművek, amelyek nem kívánnak részt venni a villamos energia kötelező átvételi rendszerében, s végül

e) az elosztó vagy átviteli hálózathoz nem csatlakozó szélerőmű elosztó vagyátviteli hálózathoz csatlakoztatása.

A pályázati eljárás nyertese a csatlakozási szerződés megkötésétől számított 8 munkanapon belül köteles benyújtani a Vet 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély, illetve engedélymódosítás iránti kérelmet, amennyiben pedig a pályázó ún. nem engedélyköteles kategóriában pályázott, úgy megkezdődhet a szélerőmű létesítése. A nyertes pályázó köteles továbbá olyan adattovábbító rendszert kiépíteni és üzemeltetni, amely az üzemi szabályzatban meghatározott adatkörök szerinti adatokat, különösen a kiadott villamosenergia-teljesítmény és mért szélsebesség üzemi szabályzatban előírt tartalmú és formátumú adatait - a szél termelés becslési eredmények fejlesztése és a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának fenntartása érdekében - a rendszerirányító felétovábbítja.

Egyéb hatósági engedélyezés

Azokban az esetekben, amelyeknél a pályázati eljárás lefolytatása kötelező, már a pályázati dokumentáció részét kell,hogy képezze a pályázó nevére szóló környezetvédelmi engedély és villamosenergia-ipari építési engedély másolata.

Az utóbbi törvényi alapjait a Vet. 115. §-a fekteti le, mely az építési hatósági engedélyezés 5 típusát különbözteti meg: 1. az építési engedélyezési eljárást, 2. az üzemeltetési engedélyezési eljárást, 3. a használatbavételi engedélyezési eljárást,4. a fennmaradási engedélyezési eljárást, illetőleg 5. a megszüntetési eljárást. Szélerőművek létesítése esetén az építésügyi hatósági jogkör gyakorlója a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletértelmében első fokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, másodfokon pedig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve. Fontos rámutatni, hogy a nevezett Korm. rendelet alapján az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – tehát jelen esetben a háztartási méretűszélerőművek esetében - villamosenergia-ipari építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége hatósági engedély nélkül is folytatható, de csakis akkor, ha a) azépítésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is, b) az országos településrendezési és építési követelmények, és c) más hatóság (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi,környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi, a munkavédelmi stb.) előírásait megtartják.

A környezetvédelmi engedély kérdéskörét a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletet rendezi, amely – bizonyos feltételek fennállása esetén – a szélerőműlétesítését környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek minősíti.Ezek szerint környezeti hatásvizsgálat lefolytatása kötelező 10 MWösszteljesítménytől szélerőmű park esetében, ha az országos jelentőségűvédett természeti területen található. A környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység a szélerőmű és szélerőmű park létesítése 600 kW villamos teljesítménytől; illetve ha az védett természeti területen található, akkor 200 kW teljesítménytől –nyilván abban az esetben, ha az nem tartozik a kötelező hatásvizsgálat kategóriájába.

Zárszó

Összességében kijelenthető, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a beruházók részéről újabb szélerőmű kapacitások létesítésére. Az ország egyes területein nagy kiterjedésű, sok erőműbőlálló szélerőmű parkok telepítését tervezik a jövőben. A legutóbbi, a Hivatal által szélerőmű kapacitás növelésére kiírt pályázatok leadási határideje 2010. február hó 28. napján járt le. A pályázható szélerőműkapacitás összes mennyisége 410 MW volt. Ezen eljárás keretében 68 pályázat érkezett összesen 1117,75 MW szélerőmű kapacitás létesítésére A pályázati adatok – a Pályázati Kiírási Dokumentáció keretei között nyilvánosak.

Jelen írás főképpen a háztartási méretű kiserőműnél nagyobb teljesítményű erőművek engedélyezési eljárására kívánta helyezni hangsúlyt. Tekintettel azonban arra,hogy - a nyugati államok példájára - hazánkban is egyre élénkebbérdeklődés mutatkozik a megújuló energia, ezen belül is a szélenergia háztartási méretű felhasználása, hasznosítása, illetőleg az így termelt energia elektromos kisfeszültségű közcélú hálózatba történő betáplálása kapcsán, e kérdéskör külön cikk keretében kerül majd tárgyalásra.

Forrás: e-met.hu