Pénzügyi gondok nehezítik az energiaprioritások megvalósulását

Az Európai Bizottság november 17-én közzétett jelentése szerint 200 milliárd euróra van szükség ahhoz, hogy Európa gáz- és elektromos-hálózatát fejleszteni tudják. Komoly nehézséget jelenthet azonban, hogy az összeg felét azon tagállamok kormányzatának költségvetéséből kell majd finanszírozni, amelyekre amúgy is nagy nyomás nehezedik manapság. A financiális problémák mellett a biztosok az energia-infrastruktúrát érintő prioritásaikat is bemutatták, amelyek a tervek szerint a következő két évtizedben valósulnak majd meg.

Mivel az Unió a széndioxid-kibocsátás csökkentése, és a megújuló energiaforrások alkalmazása mellett tett hitet, és a régi hálózat nem képes nagy mennyiségű decentralizált energia rendszerbe illesztésére, ezért szükségessé vált egy új energia-hálózat kidolgozása.

A források diverzifikálása azért is fontos, hogy ne ismétlődjenek meg a 2009-es orosz-ukrán gázvitából fakadó problémák. Ahhoz azonban, hogy az Unió energiabiztonsággal, megújuló energiával és üvegházhatást okozó gázok csökkentésével kapcsolatos vállalásai megvalósulhassanak, a jelenlegi rendszer már nem biztosít megfelelő lehetőséget. Szükség lenne a megújuló energiaforrások hálózati alkalmazására, és a határokon átívelő kapcsolódási pontok fejlesztésére is. „Ugyanazokat a régi területi korlátozásokat használjuk, amelyek már az Unió létezése előtt is fennálltak.” – mondta el Günther Oettinger, az Unió energiaügyi biztosa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az Unió jelenleg nem képes sem Nyugatról Keletre, sem Északról Délre energiát szállítani.

A Bizottság szerint a villamos energiát szállító hálózatokba történő befektetéseknek csupán a fele fog a megadott időben piacra kerülni. „A másik szükséges 100 milliárd eurót engedélyezett magántőkéből kell finanszírozni majd.” – tette hozzá Oettinger.

Az Unió döntéshozó szerve a villamos energia szállításának négy, a gázszállítás számára három kulcsfontosságú folyosót jelölt meg, amelyekben 2012-re már az Unió által finanszírozott projektek valósulnának meg. A finanszírozás megsegítése érdekében pedig 2011 júniusára egy új pénzügyi eszközt irányoztak elő, amely az Unió új költségvetéséből (2014-2020) tudná támogatni a különös fontossággal bíró projektek megvalósulását. 

Kitüntetett folyosók

A villamos energiát érintő prioritások közé tartozik az Északi-tengeren kiépülő partmenti hálózat, illetve az északi és közép-európai városok közötti szélerőművek és az Alpok-régiót érintő víztározó kiépítése is. Ezen kívül tervezik Franciaország és az Ibériai-félsziget energia-hálózatának összekapcsolását, a Közép-Kelet és Dél-Kelet-Európát érintő regionális hálózatok megerősítését, valamint a Balti-régiós energia-piac európai piaci rendszerbe történő integrációját is.

A gázszállítással kapcsolatban a Bizottság két gázfolyosó megépítését hangsúlyozta: a Nyugat-Európát érintő észak-dél irányú, amely a belső rendszerben létrejövő torlódások elkerülésére szolgálna, illetve a közép-európai folyosót, amely a Balti-piac integrációjának felgyorsítását segítené. Ezek mellett fontos megemlíteni a déli földgázfolyosót is, ugyanis a Kaszpi-tengertől közvetlenül szállítaná a gázt Európába, így megkerülve a kérdésben szinte monopóliummal bíró Oroszországot, amely jelentősen segíti az európai érdekek megvalósulását.

A Bizottság „energia-sugárutak” fejlesztését célzó tervezetet is alkotott, amely segítené az Unió hosszú-távú, „széndioxid-mentesítő” stratégiáját. Az első ilyen „sugárút” a tervek szerint 2020-ra valósulhatna meg. Ezek az útvonalak a nagyobb fogyasztási csomópontok számára a Balti-régióból szélenergiát, a mediterrán területekről pedig napenergiát szállítanának.

Vélemények:

A Gasunie, gáz-infrastruktúrával foglalkozó szervezet szerint egy jól fejlesztett gáz-infrastruktúra jelenthetné a megoldást az Unió belső gázpiaca számára. Hangsúlyozta azonban, hogy további befektetések szükségesek ahhoz, hogy biztosított legyen az energia-ellátás, serkenjen a piac működése, illetve, hogy tudjon alkalmazkodni a kereslet és kínálat új szabványaihoz.

„A Bizottság számára a kihívás az lesz, hogy miként tudja összeegyeztetni, az Uniónak nagyobb szerepet biztosító energia-finanszírozást az eddig érvényben lévő piac-alapú megközelítéssel. Sok esetben a jelenlegi tagállami beruházási környezetek még mindig kritikus állapotokat mutatnak.” – állítja a Gasunie.

Az Olaszországot, Albániát és Görögországot összekötő tervezett Adria-gázvezeték (Trans Adriatic Pipeline (TAP) megalkotói fontosnak tartják, hogy a Bizottság elismerte, hogy a jövő energia-mixének fontos része kell, hogy legyen a földgáz is. Kiemelték továbbá a kereskedelmi döntéshozók és a piac fontos szerepét is, jelezve a kormányoknak, hogy a közszférát érintő kezdeményezéseknek költséghatékony tulajdonsággal kell bírniuk.

„A TAP elégedett a bizottsági közleményben kiadott politikai irányvonalakkal, és [örül], hogy az európai gázpiac egyik életképes lehetőségeként vázolták fel szerepét, amellyel hozzájárulhat Európa gázellátásának diverzifikálásához.” – mondta el Kjetil Tunglang a TAP ügyvezető igazgatója.

Következő lépések:

2011. június: A Bizottság bemutatja az új pénzügyi eszközt, amellyel kiemelt prioritásait finanszírozza majd a következő (2014-2020) uniós költségvetésből.

Forrás: Euractiv