Passzívházak épületgépészeti megoldásai

Április 29-én és 30-án Budapesten a Magyar Építőművészek Szövetségének házában ismertető előadást tartanak a Magyarországon most induló Minősített Passzívház Tervező képzésről.

A passzívházak alapötlete abból az elgondolásból ered, hogy a minimális – nem nulla – fűtési hőenergiaigényt egy leegyszerűsített fűtőrendszer fedezi, amelynek kialakítása költségcsökkenéssel jár. Ez pedig részben biztosítja a jól szigetelt burok és a szellőztető rendszer többletköltségeit.

Ennek az egyszerű elvnek a következetes megvalósítása Nyugat-Európában az elmúlt 10 év során kiemelkedő fejlődéshez vezetett: mára már több, mint 30.000 passzívház épült, amelyek között sok közintézmény is van. Az Európai Unió döntéshozói is belátták, hogy elérhető és gazdaságosan megvalósítható cél olyan épületek kivitelezése, melyek fenntartásakor alig kerül a légkörbe klímára kártékony anyag. Ezért döntésük értelmében 2020-tól az Únió tagállamaiban csak ilyen épületet lehet majd újonnan megépíteni.

A passzívházak minimális energiaigénye teszi lehetővé azt, hogy az épületet teljes egészében megújuló energiával láthassák el, mely a jövőben - a fosszilis energiahordozók rohamosan növekvő ára miatt - előbb utóbb nem lesz elkerülhető. A megcsappanó mennyiségű fosszilis energiaforrásokat legegyszerűbben megújuló energiákkal lehet jelenleg pótolni. A nukleáris energia jövője Csernobil és Fukusima óta erősen megkérdőjeleződött. A német szövetségi kormány például többi politikai párttal kivételes egyetértésben döntött úgy, hogy mihamarabb meg kell szabadulni a német nukleáris erőművektől, mert a belőlük származó kockázat nehezen kezelhető, amellyel a német lakosság nem hajlandó tovább együtt élni.

A passzívházak gépészetei rendszereinek kialakításához a szokásostól eltérő gondolkodás szükséges: miközben egy hagyományos 150 m²-es családi ház befűtése 10-15 kW teljesítményű kazánt és minden szobában egy tekintélyes méretű fűtőtestet, vagy padlófűtést igényel, addig ugyanez az épület passzívházként befűthető akár egy 1500 W-os hajszárítóval is. Fölösleges tehát százezreket költeni egy bonyolult fűtőrendszerre és a hő elosztására, mivel ez sokkal egyszerűbben és olcsóbban is megoldható.

A passzívházakban továbbá az ablakok közelében nincs szükség fűtő felületekre. A kiváló szigetelésű háromrétegű üvegezéssel rendelkező ablakok belső felületei olyan melegek a legcsikorgatóbb hidegben is, hogy nem érzékelhető közelükben huzat, vagy egyéb kellemetlen érzet. Viszont a léghigiéniai és a hővédelmi szempontok miatt elengedhetetlen tartozék a szellőztető berendezés, mely visszanyeri a házból a kidobott levegő által távozó hőnek a 80-90%-át. A légelosztó rendszer pedig felhasználható a még fennmaradt minimális fűtési hő elosztására is.

A gépészeti rendszerek kiválasztásában és tervezésében háttérbe szorul a fűtés és nagy fontosságot nyer a szellőztetés kialakítása. A gépészet és az épület termikus burka szorosabb kölcsönhatásban vannak egymással, mint a hagyományos épületek esetén. Ha nem kellő minőségű a tervezés vagy a kivitelezés, akkor a legkisebb baj az, ha a ház többet fogyaszt a tervezettnél. Kevésbé szerencsés esetben azonban nem lesz megfelelően befűthető, mivel csak alacsony fűtőteljesítményre méretezték a rendszert.

A középületek esetén hasonló a helyzet: egy 1000 m² alapterületű óvoda kiválóan befűthető egy 10-12 kW teljesítményű falon függő kondenzációs gázkazánnal, viszont egy kiemelkedően energiahatékony szellőztető berendezést igényel. A passzívházak esetén előtérbe kerül a melegvízellátás is: energiaigénye majdnem megegyezik a fűtésével. Olyan rendszerek szükségesek tehát, melyek mindezeket az igényeket kielégítik: kicsik, egyszerűek, lehetőleg olcsók, de képesek fűteni, meleg vizet készíteni és szellőztetni, ezen felül lehetőleg megújuló energiákkal is kiegészíthetők. A piacon ilyen rendszerek ma már nagy számban megtalálhatóak, de az optimális kiválasztásuk, méretezésük még a szakembereket is próbára teszi. A hagyományostól eltérő igények új fajta mérnöki gondolkodást tesznek szükségessé, mely jobban ügyel a részletekre.

Április 29-én és 30-án Budapesten a Magyar Építőművészek Szövetségének házában a Minősített Passzívház Tervező tanfolyam keretében e témába lehet betekintést nyerni. 29-én, pénteken a passzívházak tipikus hőelőállító rendszerei kerülnek bemutatásra, 30-án szombaton a szellőztető rendszerek kialakításának alapjaiba nyernek a résztvevők betekintést. A tanfolyamon minden érdeklődő részt vehet, azonban műszaki előképzettség ajánlott. A tanfolyam különösen ajánlható építészeknek és épületgépészeknek.

A Minősített Passzívház Tervező tanfolyam összesen 9 témát érintő modulból áll, mely 10 napon keresztül kerül oktatásra. A tanfolyam végén egy vizsga is tehető, melyen a sikeres vizsgázók bekerülnek a www.passivhausplaner.eu című nemzetközi adatbankba is. Ezen kívül tervezzük más magyar platformokkal is a lista megjelentetését, hogy az építtetők könnyen megtalálhassák őket.

A tanfolyamhoz kapcsolódó bővebb információk a következő honlapon találhatók meg, melyen keresztül a jelentkezés is lehetséges: www.passzivhaztervezo-oktatas.com

A tananyagot az Európai Unió támogatásával a darmstadti Passivhaus Insitut állította össze. A magyarországi tanfolyamot az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. szervezi. Az építész és a mérnöki kamarák továbbképzési kreditpontokat is adnak a részvételért.

Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök passzívház minősítő és oktató

Forrás: Zöldtech.hu