Összeálltak a magyar soros elnökség energetikai prioritásai

A magyar soros elnökség alatt továbbra is kiemelt prioritásként kezeljük majd az egységes európai energiainfrastruktúra kialakítását támogatókezdeményezéseket, a fenntartható fejlődés és energiatakarékosság előmozdítására irányuló törekvéseket, valamint a fogyasztókkal és a fogyasztói jogvédelemmel kapcsolatos tennivalókat – összegezte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a 2010. szeptember 6-7. közötti brüsszeli tartózkodásának tapasztalatait.

A fenti általános elhatározások az alábbi konkrét, kiemelt prioritások mentén öltenek testet a magyar elnökség során.

Az uniós energiapolitika középtávú irányát meghatározó 2011-2020 Közötti Energiastratégia, illetve az erre közvetlenül épülő, az unió hosszútávú energiapolitikai céljait magába foglaló 2050-ig terjedő időszakra szóló energia útiterv (Roadmap 2050) kapcsán a magyar elnökség legfontosabb feladata a belga elnökség által megkezdett koordinációs tevékenység folytatása.

Az Energia Infrastruktúra Csomag fontosságát az adja, hogy az unióenergiaellátása biztonságának növelése mellett a pénzügyi források kedvező felhasználása révén elősegítheti az infrastrukturális szempontból elmaradott régiók felzárkóztatását. A TEN-E-ből számos magyar projekt is támogatást kapott, ezért a magyar elnökségi feladatok között kiemelt helyen szerepel a csomagban foglalt feladatok előrehaladásának figyelemmel kísérése, támogatása.

A 2006-ban elfogadott Energiahatékonysági Cselekvési Terv megvalósulásának félidei felülvizsgálatára várhatóan 2011-ben kerül sor.Ennek során az Európai Bizottság áttekinti a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek tükrében a Cselekvési Tervben meghatározott célokat, és beazonosítja az EU 2020-ra vállalt, az energiahatékonyság 20%-os növelését célzó célkitűzésének elérését szolgáló legfontosabb, különösen az épület, a közszolgáltatási és közlekedési szektort érintő intézkedéseket. A magyar elnökség idejére várhatóan a tanácsi következtetések elfogadása, illetve az új energiahatékonysági jogszabálytervezetek bemutatása, tárgyalásának megkezdése esik.

Még a belga elnökség ideje alatt megkezdődik az energiapiacokra vonatkozó felügyelet átláthatóságára vonatkozó jogszabály-javaslat tárgyalása. A jogszabálytervezet a pénzügyi válságra való reakcióként a pénzpiacokra és tőzsdékre vonatkozó felügyelet megerősítésének koncepciójába illeszkedne, és a nagykereskedelmi gáz- és villamosenergia-piacokon a bennfentes kereskedelem, átláthatóság,információkezelés kérdéseit szabályozza majd. A magyar elnökség feladata az első olvasat tanácsi lezárását eredményező politikai megállapodás elfogadása, elfogadtatása lesz.

Fellegi Tamás brüsszeli tartózkodása alatt több kétoldalú megbeszélésen is részt vett. Mindegyik találkozó fő témája a magyar elnökség energetikai témájú prioritásainak ismertetése, illetve a magyar elnökség idejére eső energetikai témájú események pontosítása volt. A GüntherÖttinger energiaügyi biztossal folytatott megbeszélésen a felek kitértek a biztos október közepére tervezett magyarországi látogatására is. A Taner Yildiz, török energiaügyi és természeti erőforrásokért felelős miniszterrel folytatott kötetlen megbeszélés legfontosabb témája a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos álláspontok tisztázása volt, míg a Charles Hendry brit energiaügyi államtitkárral folytatott beszélgetés során a két ország a magyar elnökség alatti együttműködésének lehetőségeit járták körül a felek.

Az uniós energiaügyi miniszterek informális tanácsülésével párhuzamosan a Visegrádi Együttműködés országainak (Magyarország, Lengyelország Csehország, Szlovákia) szakértői szintű energetikai találkozójára is sor került, melyen Magyarországot Kovács Pál és Kovács Tamás Iván, a nemzeti fejlesztési minisztérium helyettes államtitkárai képviselték. A megbeszélésen a felek megerősítették, hogy mindannyian elkötelezettek a régió észak-déli irányú energetikai infrastruktúrájának kiépítése iránt.

Forrás: Magyarország.hu