Orbánnál panaszkodnak Lázárra

Felháborodást és értetlenséget keltett a piaci szereplők körében Lázár János fideszes képviselő pénteken benyújtott módosító javaslata, amely lényegében felülírna minden fontosabb megállapodást, amit a kormány a megújuló energiát termelő cégekkel kötött. A módosító Pécsen, Ajkán és más városokban is gondokat okozhat a távhőszolgáltatásban. A Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) levélben fordult a miniszterelnökhöz és négy érintett miniszterhez.

Teljes városrészek maradhatnak távhő nélkül, ha megszavazza a parlament Lázár János fideszes képviselő pénteken benyújtott módosító javaslatát. "A benyújtott iromány teljes mértékben szembemegy minden korábbi kormányzati tervvel, ellehetetleníti a Széchenyi-terv zöldenergiás beruházásokra vonatkozó fejezeteit, a Nemzeti Cselekvési Tervben 2020-ra vállalt 13 százalékos részesedés a megújulókból pedig ezzel a módosítással már teljesen elképzelhetetlen” - nyilatkozta az Indexnek több iparági szakértő.

Letiltanák a rönköt

Lázár János javaslata a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) kialkudott árat két egymást követő lépcsőben 25, majd 35 százalékkal megvágná, ez pedig nemcsak a kapcsoltan termelőkre, de minden zöld energiás termelőre vonatkozna. A módosító másik intézkedése kivonná a rönkfát a biomassza termelésből, amivel a jórészt erre építő biomasszás erőműveket lehetetlenítené el.

A fideszes képviselő pénteken benyújtott módosítójának hatására többek közt akár Pécs egy-egy része is távhő nélkül maradna, ott ugyanis eddig zömmel kapcsoltan áramot és hőt termelő biomasszás erőműveken keresztül szolgáltatták a távhőt, és nincs olyan erőmű, ami ezeket teljesen kiválthatná.

Megszegett alku?

2010 őszén hosszas tárgyalások után sikerült megállapodni a kötelező átvétel rendszerének (KÁT) továbbéléséről, vagyis hogy a hővel kapcsoltan termelt áramot továbbra is kötelező lesz a piaci átlagárnál drágábban átvenni, cserébe 15 százalékkal csökkentették volna a támogatás mértékét. Ez az állapot maradt volna mindaddig, amíg új alapokra nem helyezik a zöldenergiás ártámogatási szabályozást.

A tárgyalásokra azért volt szükség, mert a kormány december végétől több erőmű támogatását megszüntette volna, mondván a KÁT-ot eredetileg a megújuló energia támogatására hozták létre, az utóbbi években azonban jórészt a hőt és áramot kapcsoltan termelő erőművek vették igénybe a támogatást. A moratórium mellett szólt  az is, hogy a világpiaci helyzet nehéz helyzetbe sodorta az erőműveket, a gázt ugyanis drágán veszik, a megtermelt áramot viszont csak olcsón tudják eladni.

Veszteségeiket az eladott távhőből tudták volna pótolni, ez azonban ötvenszázalékos áremelést tett volna szükségessé. Ebbe sem a cégek, sem a kormány nem szívesen ment volna bele, a moratóriummal elkerülhetőnek tűnt a drasztikus emelés. Lázár javaslatával azonban ez most mégiscsak elképzelhetővé válik, egyes önkormányzatokat kimondottan nehéz helyzetbe hozhat.

40 százalékkal nőhet a távhő ára

Az Index által megkérdezett cégek szerint a törvénymódosítás akár 30-40 százalékos távhőár emelkedést is eredményezhetne 2011-ben, a rönkfás korlátozás pedig majdnem az összes biomasszás erőművet érintené, le kellene állítani a termelést, helyette gáz, vagy szén alapú régi rendszereket kellene beindítani. "Pécsen a hosszú távú tervek szerint mezőgazdasági hulladékot égető erőművek váltanák fel a fás erőműveket. Ha utóbbiakat most ellehetetlenítik, ezek a beruházások finanszírozhatatlanná válnak" - állítja egyik forrásunk. Arról már nem is beszélve, hogy az állandóan változó szabályozás mellett jóformán lehetetlen banki hitelhez jutni, kiszámíthatatlan az egyes projektek megtérülése.

Levél Orbánnak

Szerdán a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) is levélben fordult a miniszterelnökhöz és négy érintett miniszterhez. Szerintük a javaslat szakmailag előkészítetlen, megalapozatlan, ellenkezik a magyar nemzeti érdekekkel és ellentétes más országok bevált gyakorlatával.

Az MMESZ azon túl, hogy felhívta az energetikai törvény legújabb módosító javaslatának hibáira a kormány figyelmét, kérelmet fogalmazott meg az eddigi jogalkotási gyakorlat mielőbbi felszámolására. "Ennek hiányában előre vetíthető egy a mostaninál jelentősebb gazdasági instabilitás, melynek súlyos következménye lehet egy ma még elkerülhető szociális robbanás is"- áll a szervezet által a kormányzati vezetőkhöz elküldött levélben.

A törvényjavaslatról február közepén vitatkozhat a parlament, és leghamarabb márciusban fogadhatják el. Ez már csak azért problémás, mert a kapcsolt erőművek már januártól kapják a támogatást, amit az elfogadott módosító függvényében utólag kell majd visszafizetniük. A beadvány kapcsán megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, ahonnan azonban egyelőre nem kaptunk választ. Olajos Péter államtitkár csütörtökön az MTI-nek nyilatkozott, szerinte elsősorban a kis erőműveket kell támogatni.

Lázár János módosítóját egyébként aligha éljenzi mindegyik fideszes képviselő, legutóbb éppen Kósa Lajos debreceni polgármester lobbizott a kapcsoltak támogatásának életben tartásáért.

Forrás: Index

Lázár János az Országgyűléshez benyújtott módosító javaslata