Oettinger: Meg kell duplázni a megújulókra szánt összeget

A Bizottság közzétette a megújuló energia elterjedtségéről szóló országjelentések értékelését. A 2020-ra kijelölt célértékek eléréséhez a szektorba irányuló beruházások megduplázására van szükség

Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentése szerint az EU tagállamok többsége hatalmas lemaradásban van a 2010-re előirányzott áramtermelésre és közlekedésre vonatkozó megújuló célokhoz képest. Günther Oettinger energia biztos elmondása szerint néhány ország elért valamiféle előrehaladást, teljesítette, vagy akár meg is haladta a célokat, de mások nagyon le vannak maradva. “Jó irányba haladunk, de növelni kell a sebességet.”

Annak érdekében, hogy az EU elérje lefektetett energetikai célokat, Oettinger a megújuló energiára szánt tőke megduplázását szeretné elérni 35 milliárd euróról 70 milliárd euróra. Ehhez nemzeti szintű támogató tervekre lenne szükség, jelentette ki. Nem határozott meg azonban határidőt a végrehajtásra. “A következő pár évben meg kell dupláznunk a beruházásokat.”

Az EU elkötelezte magát, hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal növeli energiamixében a megújulók arányát. De a nemzeti cselekvési terveket nézve úgy tűnik, hogy mindössze hét ország - Dánia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország és Portugália - volt képes elérni vagy meghaladni a 2010-re előírt célértékeket. A nemzeti cselekvési tervekben lefektetett célok és a valóság közötti eltéréseket is figyelembe véve a Bizottság véleménye szerint Svédország, Belgium és Hollandia előrébb jár a tiszta energia felé vezető úton, mint Lengyelország, Litvánia vagy Portugália. A Bizottság olvasata szerint a közlekedési szektorban használt megújulók terén - bioüzemanyagok és biomassza - egy kicsit biztatóbb a kép.

Ausztria, Finnország, Németország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Románia, Spanyolország és Svédország arra számítanak, hogy túlteljesítik a 2010-re vállalt célokat. Finnország, Málta és Spanyolország haladását a Bizottság megkérdőjelezi, Franciaországról, Magyarországról, Litvániáról és Szlovákiáról viszont jobb teljesítményre számítanak.

Oettinger véleménye szerint nemcsak a megújulókba fektetett beruházásnak kell jelentős mértékben növekednie, de okos és költséghatékony finanszírozásra van szükség. “Ha a tagállamok összedolgoznak, és ott állítják elő a megújuló energiát, ahol az a legkevesebbe kerül, mind a vállalatok, mind a fogyasztók és adófizetők jól járnak.”

A nemzeti támogató tervek elkészítését az Európai Parlament Zöld frakciója is fontosnak tartja, ugyanakkor kiemelték, hogy a Bizottságnak is gyorsabban kell cselekednie, ha szeretné teljesíteni a terveket. Claude Turmes, luxemburgi zöld EP képviselő szerint, a Bizottság sajnos még mindig húzódozik a bioüzemanyagok fenntarthatóságának kérdésétől. Véleménye szerint sürgős szabályozásra lenne szükség a földhasználat bioüzemanyagokkal és a folyékony bio-energiahordozókkal kapcsolatos közvetett megváltoztatásáról (ILUC). Amikor a korábban mezőgazdasági termesztésre használt területet bevonják a bioüzemanyagok - etanol vagy biodízel - termelésébe, gyakran más területeken erdőirtásra kerül sor a terület pótlására. A kettő eredője akár a szén-dioxid kibocsátás növekedését is eredményezheti. “A probléma halogatása komoly környezeti károkhoz vezethet, és végső soron alááshatja az EU éghajlatváltozási politikáját.”

Varga Katalin, az Energiaklub szakértője, az EurActivnak úgy nyilatkozott, hogy a szabályozás nemcsak uniós szinten, de Magyarországon különösen kulcskérdés a befektetések vonzásában. A megújuló energiaforrások egyre népszerűbbek, azonban a jogszabályi környezet bonyolutsága és kiszámíthatatlansága gyakran meghiúsítja  a terveket. "Addig, amíg Magyarországon nem egyszerűsödik a megújulóenergia-berendezések engedélyezési eljárása, amíg havonta változnak a kötelező átvétellel kapcsolatos jogszabályok, amíg minden évben bizonytalan, hogy a lakosság számára írnak-e ki beruházási pályázatot, addig nem fogjuk tudni erre a piacra vonzani az érdeklődő kisebb vagy nagyobb beruházókat."

Vélemények

Arthouros Zervos, az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) elnöke szerint a biztos közlése “tiszta képet ad mind a megújulók biztató előrehaladásáról, mind a gazdasági kihívásokról, de igazán csalódást kelt, ha a megújulók finanszírozásához szükséges új, innovatív ötleteket vesszük. Ez sorozatban az ötödik év, hogy az új áramtermelő kapacitások több, mint 40 százaléka megújuló forrásra támaszkodik. Ezzel párhuzamosan a megújuló hőtermelés igen lassan terjed, mind uniós, mind nemzeti szinten, a fűtési szektornak - például a távfűtésnek vagy a kogenerációnak - több támogatásra lenne szüksége. Ahhoz, hogy a megújuló szektorba irányuló beruházások a duplájára nőjenek, stabil európai és nemzeti keretrendszerre van szükség.”

Claude Turmes, a Zöldek energiaügyi szóvivője eltérő állásponton van. “A nemzeti megújuló energia cselekvési tervek elképzelhetetlenül sikeresnek bizonyultak a megújulók elterjesztésében. Örömünkre szolgál, hogy a Bizottság ezt felismerte, és ellenállt a nagyvállalatoktól érkező nyomásnak, ami aláásta volna a nemzeti terveket. Az üzenet egyszerű: ha nincs eltörve, nem kell megjavítani. Az EU szabályozási kerete és a nemzeti rendszerek együttesen a legjobb eszközt jelentik a megújulók arányának növelésére. Reméljük, hogy az eheti energiacsúcs is igazolja majd ezt az álláspontot.”

Varga Katalin, az Energiaklub megújuló energiák szakértője szerint "Jó érzés olvasni, hogy Magyarország a „mintatanulók” között szerepel az Európai Bizottság felsorolásában, amikor arról van szó, hogy mely tagállamok teljesítették a 2010-re kitűzött megújulóenergia-célszámokat. Magyarország valóban már 2006 óta meghaladja a villamosenergia-termelésen belüli 3,6%-os célszámot, hozzá kell azonban tenni, az összes tagállam közül mi vállaltuk a legalacsonyabb részarányt – a tagállamok átlagosan 21%-ot kell, hogy elérjenek."

Forrás: EurActiv.hu