Az energiafűz (Salix viminalis energo) az egyik olyan energiaforrás, amely hosszú távon felválthatja a hagyományos fűtőanyagokat. A kenderfűznek vagy kosárfűznek nevezett növény előnye, hogy naponta két-három centimétert növekszik. A székelyföldi gazdák energiafűz-termése iránt a brassói és a közeli bodzafordulói hőközpont is érdeklődik.

A gazda számításai szerint hektáronként és évente ezer eurós nyereség érhető el a fűzültetvényén.

Az Új Magyar Szó című bukaresti napilap pénteki írásából kiderül, hogy az egyik kézdiszentkereszti (Poian) gazda, Domokos Árpád az idén áprilisban hektáronként 14 ezer, húsz centiméteres dugványt ültetett az energiafűzből. A termelő szerint olyan növényről van szó, amely felválthatja a környéken hagyományos krumplit és búzát.

A dugványok kézi és gépi kapálással és műtrágyázással négy hónap alatt háromméteresre nőttek meg. Domokos Árpád számításai szerint évente hektáronkénti ezer eurós nyereség érhető el fűzültetvényén.

A 30 évig élő fűz terményét a kukoricához hasonlóan gyűjtik be, megőrlik, és azt követően kerülhet a kazánokba tüzelőanyagként. A növény előnye az is, hogy a keletkezett hamut az ültetvényeken trágyázásra lehet használni.

Kovászna megyében, ahol 14 alapítótaggal bejegyezték Románia első egyesületét, amely a bioenergia-terménnyel foglalkozik Green Energy (Zöld Energia) néven, eddig Kézdiszentkereszten kívül még Nyújtódon (Lunga) ültettek energiafűzt, és még legalább három településen tervezik a telepítését, illetve vannak érdeklődők Hargita és Maros megyében is.

A Zöld Energia egyesület azt akarja elérni, hogy időben kiépítse a piacot a termény számára, hogy ne járjanak úgy a gazdák, mint a burgonyával. A krumpliból ugyanis bőven terem a vidéken, de nehéz értékesíteni – mondta el a lapnak Vajda Lajos egyesületi elnök, aki hangsúlyozta, hogy csak Kovászna megyében 12 ezer hektár földterület áll parlagon. Ekkora területen már két város energiaszükségletének megfelelő energiafüzet lehetne ültetni.