Most jöhet el igazán a zöld energia ideje?

Az elmúlt 25 év legsúlyosabb nukleáris balesetét eredményezte a március közepén történt japán földrengés, a fukusimai atomerőmű ugyanis ezt követően hűtési problémákkal és radioaktív szennyezéssel küzdött. A hírek felbolygatták az egész világot és újra a befektetők látószögébe helyezték a zöld energia szektor szereplőit, ugyanis a nukleáris energiatermelés akár háttérbe is szorulhat a fukusimai hírek következtében. Ezzel viszont felvirágozhatnak az olyan iparágak, mint a nap-, a szél,- vagy a vízenergia.

Víz, szél, nap - a jövő energiája?

A gazdaságosan kitermelhető energiahordozó-készletek fokozatos csökkenésével és a környezetvédelmi szempontok előretörésével az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerültek a megújuló és az úgynevezett "megújuló" energiaforrások az energiapiacokon. A japán nukleáris félelmek miatt új lendületet vehet a kereslet az olyan energiaforrások iránt, mint a vízenergia, a biomassza a geotermikus-, a szél-és a napenergia.

Az úgynevezett "nem megújuló" energiaforrásokból - mint a kőolaj, a földgáz és a szénfajták - csak véges készletekkel rendelkezik a bolygó. Kevesebb, mint 49 évre elegendők a világ olajkészletei, figyelmeztetett a közelmúltban az HSBC vezető közgazdásza, Karen Ward. Ráadásul a készletek úgy tarthatnak ki 49 évig, ha az olaj iránti igény nem nő tovább a jelenlegi szintekről, ami a világ energiaéhségét tekintve nagyon merész feltételezésnek tűnik. A földgázkészletek nincsenek ilyen nagy szorításban, és a szénkészletek tarthatnak ki legtovább (176 évre elegendő készletszinteket becsül az HSBC). A kitermeléssel foglalkozó vállalatok költsége pedig egyre emelkedik, ahogy a mélyebben fekvő, nehezebben kitermelhető készletek aránya növekszik.

Emellett a környezetvédelmi elvek előtérbe kerülésével is nyomás nehezedik a cégekre, hogy a megújuló, illetve az úgynevezett "tiszta" energiaforrásokra támaszkodjanak, amellyel a környezetszennyező és az üvegházhatású gázok kibocsátása visszaszorul. Az elmúlt évtizedben a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés egyre inkább teret nyert és az Egyesült Államokban már a teljes energiatermelés több mint 10%-át adja.

Az energia iráni kereslet eközben folyamatosan növekszik, amit főként a fejlődő országok felől érkező kereslet támogat. Emellett a politika is kiáll a környezetvédelem mellett, amely biztos növekedési lehetőséget jelent az iparágnak. A technológiai fejlődés nagy potenciált biztosít a termelés hatékonyságának további növekedéséhez. Az állami támogatások miatt versenyképes jelenleg az alternatív energia szektor, ugyanakkor a hatékonyság folyamatosan növekszik, egyre olcsóbbá válik a tiszta energia, a kutatás és fejlesztés pedig biztosíthatja, hogy a jövőben az állami támogatások esetleges visszaszorulása esetén is fennmaradjanak a megújuló energia előállításával foglalkozó cégek. Az olajár növekedése szintén pozitív a szektornak, ugyanis helyettesítőknek számítanak.

A megújuló energia termelésében a legnagyobb súlyt a biomassza képviseli, ami például a növényzet, vagy a trágya felhasználását jelenti energiatermelésre. Ennek nagy előnye, hogy bőséges és folyamatosan megújul, elméletileg soha nem fogy el és abban az esetben, ha nem égetéssel, hanem más módszerrel, például erjesztéssel történik az energiaforrás kihasználása, abban az esetben a környezeti hatás kisebb lesz. Az egyes megújuló energiaforrások súlya az egyes országok energiatermelésében országonként nagymértékben eltér a különböző környezeti adottságok miatt.

Újult erővel törhet be a piacra az alternatív energia?

Az egyes energiaforrások közül a mai napig talán a legolcsóbbnak és legkevésbé környezetszennyezőnek a nukleáris energia számít, azonban a japán földrengést követően a biztonsági kockázatok ismét előtérbe kerültek. A fukusimai atomerőmű hűtésével problémák adódtak a földrengést és a cunamit követően, ami radioaktív szennyezést eredményezett. Ennek hatására pedig Európa több országában is bejelentették, hogy stressz teszteknek vetik alá az atomerőműveket, sőt, Németország közölte, hogy átmenetileg leállíttatja a 30 évesnél idősebb atomerőműveit.

Az események fényében pedig több ország is újragondolhatja a nukleáris energia felhasználásának lehetőségeit, és ha ez nem is feltétlenül az atomerőművek lekapcsolásában jelenik meg, mint ahogy Olaszországban, amely 20 évvel ezelőtt teljesen leállította atomerőmű-programját a csernobili katasztrófa hatására, de legalábbis újragondolhatják jövőbeli terveiket a kapacitások bővítésére. Sok országban pedig a nukleáris energia jelentős hányadát adja az áramtermelésnek, például Japánban közel 30%-át teszi ki, Franciaország energiatermelésének pedig több mint 70%-a származik nukleáris energiából.

Mindezek fényében pedig újra a fókuszba kerülhetnek a megújuló energiaforrások, mint a víz, a szél, a geotermikus energia, vagy a biomassza.

Árfolyam és értékeltség

Nem lehet azt mondani, hogy az alternatív energiaszektor összes szereplőjének árfolyama szárnyra kapott volna a nukleáris félelmek erősödésével párhuzamosan, mindenesetre a szektorindexek szintjén jelentős emelkedéseket lehetett látni, különösen, ami a szektor európai vállalatait illető Stoxx indexet jelenti. Az index több mint 22%-kal pattant meg a japán földrengés óta, eközben pedig az MSCI World index stagnált. Kisebb mértékben, de az S&P globális szektorindexe is emelkedni tudott az időszakban, bár ennek mértéke nem érte el a 2%-ot.

Az alternatív energiaszektor egyes szereplői kiemelkedő teljesítményt mutattak a japán földrengés óta eltelt időszakban. A vékonyfilmes technológiával működő napelemeket gyártó First Solar részvényei közel 12%-kal értékelődtek fel, de megemlíthetjük a szélturbinákat gyártó német Nordex is, amely 50%-kal száguldott felfele, vagy a napenergia szektorban tevékenykedő szintén német Solarworldöt, amely szintén közel ennyit emelkedett.

Volt is tere az emelkedésnek, hiszen a szektorindexek az elmúlt egy évben jelentősen alulteljesítették az MSCI Global indexet, különösen a szektor európai szereplői maradtak le. Az elmúlt két hétben megpattanó Nordex árfolyama például a tavalyi évben megfeleződött, akárcsak a Gamesa, vagy a Solarworld árfolyama.

Sok részvény mutatott jelentős árfolyamemelkedést az iparágban a földrengés óta, de az elemzői várakozások csak lassabban frissülnek, ennek eredményeként pedig az értékeltségi szintek is megemelkedtek. Ennek ellenére nem tűnik úgy az értékeltségi szintek alapján, hogy buborékot fújnak a befektetők, hiszen még 10-szeres előretekintő P/E ráta alatt is találhatunk részvényeket. Bár természetesen ez alól is vannak kivételek, láthatunk 100-szoros P/E ráta feletti értékeket, mint például a Vestas Windsystems esetén, de egyelőre úgy tűnik, hogy a nagyobb cégek esetén nem ez az általános.

Kockázatok

Az alapvető részvénypiaci kockázatokon túl egyéb tényezőkkel is számolniuk kell azoknak, akik a tiszta energia szektor iránt érdeklődnek:

• A szektor különösen tőke-intenzív és hosszú távú beruházásokat kíván, így a kamatlábak alakulásara érzékeny a szektor.
• A megújuló energia szektor relatíve fiatal és kevés a tapasztalata még a nagy szereplőknek is más iparágakhoz viszonyítva, amely további kockázatokat rejt.
• Az iparág növekedését nagyban segíti, hogy a kormányzatok támogatják, melyek többnyire a teljes energiatermelés egy bizonyos hányadában határozzák meg a célt. Ugyanakkor félő, hogy amennyiben elérik ezt a szintet, abban az esetben kevésbé érzik sürgetőnek a tiszta energia támogatását, vagyis a szabályozói oldalról is kockázatokkal kell szembe néznünk.
• A nukleáris energia még mindig a legolcsóbb az olyan energiaforrások közül, amely nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával, a napenergia és a szélenergia viszont az állami támogatások nélkül nem igazán lehetne versenyképes. Az alternatív energia elterjedése szempontjából kockázatot jelenthet, hogy miután a japán katasztrófa által felébresztett félelmek elülnek, további tereket hódít meg a nukleáris energia, és az egyéb alternatív energiaforrások rovására növekszik.

Az alternatív energia szektor főbb szereplőit és azok értékeltségét az alábbi táblázatban foglaltuk össze (az S&P global alternatív energia index alapján):

Forrás: Portfolio.hu