Sokan szükségesnek tartották olyan egységes kritériumrendszer létrehozását, amely alapján a zöld épületek minősíthetők, és környezettudatosságuk szintje szerint az egyes zöld épületek megkülönböztethetőek egymástól. Különböző minősítési rendszerek jöttek tehát létre a világon, amelyek két legismertebb és nemzetközileg elterjedt képviselője az Angliából indult BREEAM, valamint az amerikai gyökerekkel rendelkező LEED. A BREEAM és a LEED két hasonlóan felépülő minősítő rendszer, a következőkben az utóbbi felépítését tekintjük át.

A LEED osztályozási rendszere többféle épülettípusra elérhető. Minden típus értékelési rendszere hasonló struktúrát követ, amelyben a környezettudatossági stratégiák a következő kategóriákba vannak sorolva: fenntartható helyszín; hatékony vízgazdálkodás; energiahatékonyság, károsanyag-kibocsátás; anyaghasználat és erőforrások; belső környezeti minőség; innováció.

Mindegyik kategória tartalmaz kötelezően teljesítendő elemeket, valamint opcionálisan megszerezhető kreditpontokat. A kategóriákon belül opcionálisan teljesíthető elemek kredit értéke aszerint lett meghatározva, hogy azok milyen hatással vannak az adott épület negatív környezeti hatásainak mérséklésére. Az alacsony energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások használata természetesen nagy súllyal számít, de figyelembe veszi az épülethez kapcsolódó közlekedés hatásait vagy épp az épület használóinak biztosított egészséges és élhető belső környezetet.

Összesen 100 kreditpont szerezhető, és az elért pontok függvényében sorolható be egy épület a következő minősítési kategóriákba: Certified (40−49 pont), Silver (50−59 pont), Gold (60-−79 pont), Platinum (80−100 pont).

Egy amerikai kutatásban, amelyben 694 zöld minősítéssel rendelkező irodaházat hasonlítottak össze a környezetükben lévő összesen 7459 hagyományos irodaépülettel, 2%-kal magasabb bérleti díjat és 6%-kal magasabb kihasználtságot tapasztaltak a minősítéssel rendelkező épületekben. Ez a két tényező összességében 5 millió dollárral emelte az egyes épületek értékét. A zöld minősítéssel rendelkező épületek könnyen kimutatható közös jellemzőjét az alacsonyabb működési költségek jelentik. Egy irodaház esetében az alacsonyabb üzemeltetési költség önmagában is vonzó lehet a bérlő számára, hiszen ennek és a bérleti díjnak az összege adja ki a ténylegesen fizetendő díjat. Bizonyos ingatlanok esetében, mint például a szállodák, az alacsony rezsiköltség közvetlenül a tulajdonos vagy üzemeltető oldalán jelentkezik, magasabb éves működési bevételt biztosítva.

Magyarországon elsősorban bérlői szempontból tapasztalhatóak kedvező jelek a zöld épületekkel kapcsolatban. Érdemes megemlíteni a K&H Bankot, amelynek székházválasztásakor az elvárások között szerepelt a fenntarthatóság igénye, így a TriGranit fejlesztésében jelenleg épülő székházuk várhatóan LEED Gold minősítést fog szerezni. Ugyanezen igények és az alacsonyabb fenntartási költségek szintén fontos szerepet játszottak az Allianz biztosító döntése során is, amikor saját részére megvásárolta a Wing által fejlesztett K3 irodaházat, amely a BREEAM "nagyon jó" fokozatával rendelkezik. Nem utolsósorban pedig ott van Törökbálinton a Telenor saját tulajdonú központja, amely Magyarország egyik legmodernebb és leginkább környezetbarát vállalati központja. A fenntartható fejlesztések iránt a fejlesztők részéről is egyre nagyobb elkötelezettség mutatkozik. A Skanska valószínűleg élen jár közöttük, hiszen ezentúl minden új közép-európai fejlesztésüknél a legmagasabb, LEED Platinum minősítés megszerzésére törekednek. A már említett Wing és a TriGranit mellett az SCD csoport is megjelent a zöld fejlesztők között, folyamatban lévő pasaréti irodaház-fejlesztésük a BREEAM legmagasabb, "kitűnő" fokozatának megszerzését tűzte ki célul.

A zöld épületekkel kapcsolatban a legtöbbször az a kérdés merül fel, hogy többe kerülnek-e hagyományos társaiknál. Az USA-ban végzett tanulmányok és a hazai fejlesztők nyilatkozatai alapján is az mondható el, hogy a zöld minősítés megszerzése egy "A" kategóriás ingatlan fejlesztése esetén nem jelent számottevő pluszköltséget. Az előnyöket tekintve a már említett bérletidíj- és kihasználtság-növekedés mellett a zöld épületek általában a következő megtakarításokat és javulásokat mutatják: alacsonyabb karbantartási költségek, kisebb energiafelhasználás, alacsonyabb vízfogyasztás, magasabb bérlői elégedettség, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás. E megtakarítások mellett egy zöld épület tulajdonosa egyéb járulékos pozitív hatásokkal is számolhat, mint például az ingyenes reklám vagy − a magasabb műszaki színvonal miatt − az épület értékállósága.

Forrás: REsource