Merre tovább a zöldenergiával?

Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának globális vezetőjének írása.

Környezetünk tisztasága és a (világ)gazdaság fenntartható fejlődése jelentős részben attól függ, mennyire vagyunk képesek az egyre növekvő energiaigényeket oly módon kielégíteni, hogy ne növeljük tovább a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségét. E gázok járulnak hozzá ugyanis a globális felmelegedéshez, amely az időjárás kedvezőtlen változását okozza.
Az Európai Unió önként kötelezte magát arra, hogy élenjáró szerepet tölt be ennek a célnak az elérésében, hiszen az egy főre jutó energiafogyasztása és így a szén-dioxid (CO2) kibocsátása messze meghaladja a fejlődő világét. A szén-dioxid-emisszió és az energiafogyasztás 20 százalékos csökkentésén túl az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a teljes fogyasztás megújuló erőforrásokból való kielégítését 20 százalékra növeli.
Ennek legjelentősebb korlátja az erőforrások rendelkezésre állása az egyes tagállamokban. Magyarország természeti adottságainál fogva a 13 százalékos cél elérését tartja reálisnak, és ebben is állapodott meg Brüszszellel.
A természeti adottságokon túl az uniós célok elérésében jelentős szerepe van annak, hogy a magyar piac szereplői mekkora részt kívánnak vállalni befektetéseik által a 13 százalékos cél elérésében. A beruházások finanszírozása döntő többségének a privát szektorból kell érkeznie, hiszen az állami szerepvállalás és az európai uniós támogatások részaránya jó, ha eléri a beruházások értékének 15-20 százalékát.
Már a Magyarországon létrejött és felhalmozott privát tőkéről is elmondható, hogy befektetési célpontként azt a piacot fogja előnyben részesíteni a régióban, ahol a legkisebb a verseny a támogatások megszerzése tekintetében, és ahol a legnagyobb a növekedési lehetőség.
Köztudott, hogy Magyarországnak jelentős mennyiségű geotermikus energiája is van. Ennek kihasználtsága ugyanakkor rendkívül csekély, nem több mint 0,5 százalék a teljes energiamérlegre vetítve. Befektetői szempontból eddig önkormányzati intézmények hőellátására irányuló projektek voltak vonzó befektetői célpontok, magas földgázárakkal jellemzett primer energiaforrású környezetben. Régiós összehasonlításban elmondható tehát, hogy Magyarország befektetői szemszögből igazán a biomassza- és a geotermikus beruházások szempontjából vonzó. E megújuló energiaforrások jelentőségét egyébként az Új Széchenyi-terv is aláhúzza.
A megújuló erőforrásokat felhasználó technológiák létesítési költsége privát befektetők által finanszírozott részének bizonyos hányada a befektetők saját vagyona, döntő többségében azonban banki hitel. Ez utóbbi mértéke elérheti a teljes beruházási költség akár 60 százalékát is. Mind a befektetői, mind a banki döntés alappillére a befektetés megtérülése, ugyanakkor a megújuló erőforrások felhasználását megcélzó energiatermelés nem minden esetben gazdaságos. Ennek okai bizonyos technológiák (például napenergia) esetén a még mindig nagy fajlagos beruházási költségek, illetve a viszonylag alacsony kihasználtság (például a szél- és a napenergia tekintetében). Tehát ahhoz, hogy a privát és banki tőke szempontjából a (megújuló) beruházás gazdaságos legyen, támogatási rendszer szükséges, akár tarifán, akár zöldbizonyítvány-rendszeren keresztül.
Bármelyik támogatási rendszerről is legyen szó, legalább a következő kérdésekre választ kell adnia:
• a támogatott megújuló energia fajtánként
• a támogatott mennyiség és annak időbelisége (csúcs, völgy stb.)
• a támogatás időtartama (öt év, tíz év stb.)
• az ármegállapítási mechanizmus
• a szabályozási környezet (beleértve az előbb felsoroltakat) változtatásának rendje, azaz milyen időközönként módosítják a szabályozást és milyen algoritmus alapján változtatják meg a fő paramétereket
Azzal, hogy a szabályozást változtatni kell, a befektetők és a bankok is tisztában vannak. A kiszámítható és transzparens szabályozói környezet csak a módosítás módjára és menetére vonatkozhat.
Az eddig tárgyalt szempontok miatt van kiemelt jelentősége a megújuló energia hasznosítására vonatkozó Nemzeti cselekvési tervnek, amely alapját kell képezze egy dinamikusan és kiszámíthatóan változó szabályozási környezetnek. A megújuló energiaforrások szektora rendkívül összetett terület, hiszen nemcsak energetikai vonatkozásai vannak, hanem vidékfejlesztési (például biomassza, biogáz), iparpolitikai (megújuló technológiák hazai gyártásának a segítése, illetve kísérlet-kutatás támogatása), valamint a geotermikus energia hasznosítása esetén kertészeti, turisztikai és gyógyászati ipari aspektusai is.
Mindezeket figyelembe véve a hangsúly az egységes és integrált energiastratégián alapuló Nemzeti cselekvési terven van. Egy olyan terven, amelyben a befektetők is hisznek, így az energetika a beruházások következtében ismét a gazdaság egyik húzóágazatává válhat, hosszú évtizedek után több tízezer munkahelyet teremtve.

Forrás: Világgazdaság online