Megújulók: feszültségpontok kódolva

A megújuló energiahordozók hasznosítására vonatkozó célok teljesítése az állam részéről új megközelítést igényel, amelynek részeként a bürokrácia csökkentésével befektetőbarát környezetet teremtenek, és az engedélyezési eljárásokat is egyszerűsítik – hangzott el az Energy E- PR Kommunikációs és Tanácsadó Kft. által szervezett október 19-i konferencián.

Az alábbi cikk a Hulladéksors c. folyóirat 2010. decemberi számában jelent meg.

„A megújuló energiahordozók részesedése Magyarország végső energiafelhasználásában a 2001- ben mért 0,65 százalékról 2008-ra 5,4 százalékra emelkedett, 2009-ben pedig elérte a 6,5 százalékot, amely pusztán a számokat tekintve óriási előrelépést jelent. Azonban kedvezőtlenebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a növekmény nagy részét még mindig az a néhány régi széntüzelésű erőmű adja, amelyeket biomassza felhasználására állítottak át” – fogalmazott Szerdahelyi György.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője az Energy E-PR Kommunikációs és Tanácsadó Kft. által szervezett konferencián kifejtette: Magyarországnak 2010. június 30-ára kellett volna elkészítenie a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó Nemzeti Cselekvési Tervet az Európai Bizottság számára, ám a kormány halasztást kért, s a dokumentum várhatóan az év végéig fog elkészülni. A legfontosabb sarokpontok közé tartozik a megújulók részarányának 13 százalékra, ezen belül a közlekedés területén 10 százalékra történő növelése 2020-ig. Az ütemezést tekintve pedig a kormánynak kétévente előrehaladási jelentést kell készítenie, amit először 2011.december 31-ig kell megtenni.

Szerdahelyi György szerint a legfontosabb feszültségpontokat a vállalkozói és önkormányzati tőke hiánya, az árrendszer égető felülvizsgálata, a rendszerszabályozási nehézségek, az energetikai növények termesztésével kapcsolatos bizonytalanság, valamint a pályázati rendszer nehézkessége jelentik.

„Márpedig a szükséges beruházások 80 százalékához a forrásokat a "szabadpiacról" kell megszerezni, mivel a rendelkezésre álló európai uniós és a magyar állami források önmagukban csak a szükséges fejlesztések mintegy 20 százalékának finanszírozásához elegendőek” – hangsúlyozta Olajos Péter.

Az NGM energia- és klímaügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: mindez új állami megközelítést igényel, amelynek részeként minden stratégiai lépés előkészítésébe bevonják a vállalkozásokat, és befektetőbarát környezetet teremtenek a bürokrácia csökkentésével, valamint az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével. „Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy a megújuló energiahordozók hasznosítása nem cél és kényszer, hanem eszköz és lehetőség a magyar gazdaság számára, amelynek révén legalább 70 ezer új munkahely teremthető” – közölte Olajos Péter.

Az NGM helyettes államtitkára szerint nagy hangsúlyt kell helyezni az alternatív energiaforrások, közte a hulladékok anyagában történő és energetikai hasznosítására is.

„A villamosenergia-termelés területén a megújuló energiahordozók közül 2020-ra várhatóan Magyarországon is a szél veszi át az első helyet a biomasszától, a második helyre pedig a biogáz kerülhet annak következtében, hogy addigra várhatóan több régi, biomassza tüzelésűre átalakított erőmű leselejtezésére kerül sor” – közölte Tóth Tamás. A Magyar Energia Hivatal osztályvezetője elmondta: ugyanakkor a hőenergia-termelés területén várhatóan megmarad a biomassza elsősége, amely mellett főként a geotermikus energiaforrások hasznosítása juthat nagyobb szerephez.

„Miért érdemes a biogáztermelést és hasznosítást fejleszteni?” – tette fel a kérdést Pongrátz Péter. A Biogáz Unió Zrt. vezérigazgatója szerint a válasz a többcélúságban rejlik, hiszen a biogáz egyszerre használható fel villamos energia előállítására, hőtermelésre, valamint tisztított gáz formájában közvetlenül üzemanyagként, vagy a földgázhálózatba betáplálva. A szakember szerint Magyarországon csupán az állattartásban képződő trágya és az élelmiszer-feldolgozás során képződő veszélyes hulladékok hasznosítására 160 darab 1 MW teljesítményű biogáz-erőművet lehetne létesíteni.

Emellett, amennyiben a szántóföldek 15 százalékán a biogáz-üzemeket alapanyaggal ellátó ültetvényeket telepítenének, további 740 darab 2 MW teljesítményű biogáz-erőművet lehetne kiszolgálni. Mindent egybevetve pedig, Magyarországon a teljes gázfogyasztás 26 százalékát, s ezen belül a lakossági gázfogyasztás 71 százalékát lehetne a biogázzal kiváltani, miközben a biogáz- erőművekben képződő maradékanyagok kiválóan alkalmazhatók a talaj tápanyag-pótlására, jelentős mennyiségű műtrágya felhasználását is szükségtelenné téve. Ehhez azonban egyszerre kellene az engedélyeztetési eljárásokat egyszerűsíteni, az áramátvételi rendszert „biogáz-baráttá” tenni, a menetrend-adási kötelezettséget és a hozzá kapcsolódó pótdíj rendszert megszüntetni, valamint a biogáz földgázhálózatba történő betáplálásának és a fermentlé mezőgazdasági felhasználásának jogszabályi feltételeit rendezni.

Forrás: Zöldtech.hu