Megújuló Magyarország: Zöldgazdaság - fejlesztés - Energiapolitika

A jövőbeni energiapolitikát részben a legfontosabb hazai kihívásokra adandó válaszok, részben pedig az uniós energiapolitikai törekvések mentén kell kialakítani.
A jövőbeni magyar energiapolitikát az alábbi négy prioritás mentén javasolt kialakítani:

1.  A gazdasági növekedés támogatása.
2.  Diverzifikáció az orosz gáztól.
3.  A megújulóenergia-felhasználás kiemelt ösztönzése.
4.  Az energetikáért felelős kormányzati intézményrendszer stabilitásának helyreállítása.

 

A megújulóenergia-felhasználás 

Magyarország a 2020-ra vállalt, hogy a megújuló energiák részarányát 13%-ra növeli. A megújuló energiák racionális ütemű, a hazai támogatási források által lehetővé tevő térnyerését az alábbi intézkedések együttesen segíthetik elő:

–  A fosszilis tüzelőanyagokon meglévő ártámogatások felülvizsgálata (gázfogyasztási támogatások, szénfillér).
–  A jelenlegi támogatási rendszer átalakítása (kötelező átvételi rendszer megújuló energiákra koncentrálása, beruházási támogatások áttekintése, hazai hozzáadott érték preferálása); megfontolni a zöld bizonyítvány rendszerének bevezetését.
–  A támogatás hangsúlyát a fűtési célú felhasználásra áthelyezni.
–  A hatósági engedélyezési rendszer jelentős egyszerűsítése, dereguláció.
–  A megújuló energiatermelők hálózati csatlakozásának megkönnyítése.

 

Szélenergia

A szélerőművek esetén három fontos tényezőt kell számításba venni, az átlagos szélsebességértékeket, a jobb adottságú helyek területének nagyságát és a mérettényezőket. Magyarország nem tartozik a világ legszelesebb vidékei közé. Az országban csak néhány terület szélsebesség- értéke elég magas ahhoz, hogy ott gazdaságilag is versenyképes szélpark létesüljön. A legkedvezőbb helyek telepítési szempontból a Kisalföldön, Veszprém környékén a Dunántúli-középhegységben, illetve az Alföld délkeleti részén találhatók.
A Magyarország területén mérhető 2,5 m/s sebességkülönbség 4,3- szoros teljesítménykülönbséget jelent. Mivel egy 1 MW névleges teljesítményű turbina telepítési költsége meghaladhatja az 1 milliárd forintot, a telepítés előzménye gondos szélsebességmérés kell, hogy legyen, hogy ebből a névleges teljesítményből minél több hasznosulhasson.

Napenergia

A napenergia hasznosításához 3 alapvető terület tartozik: a nap hőjének hasznosítása napkollektorok és koncentráló szolár-termál rendszereken keresztül, a napelemeken keresztüli áramtermelés, valamint a biomasszán keresztüli közvetett hasznosulás. Magyarország esetén elsősorban a koncentrált szolár-termál napkollektorok (CST) használatának, a biomasszán keresztüli hasznosításnak, valamint a háztartási méretű vákuumcsöves napkollektorok használatának van létjogosultsága.

Napkollektorok, CST-rendszerek: Magyarország területén 1 m2-re 150–170 W teljesítmény esik átlagosan, az Egyesült Királyság középső részén csak 110 W/m2, a Szaharában 260 W/m2. Ha minden magyarnak 10 m2 napkollektor áll rendelkezésre és egy kollektor teljesítményhasznosítási hatásfoka 50%, akkor ez 0,1x10x160=160 teljesítmény, azaz évi átlag 3,84 kWh/nap, ami a napi magyar átlagfogyasztás 22-ed része.

Egy CST-napfarm esetében nemcsak maguk a tükörfelületek vannak, hanem közöttük utak és kiszolgáló rendszerek, így a napfarmok területe csak a rájuk eső teljesítmény egy részét használják. Spanyolországi tapasztalatok mutatják, hogy dél-európai körülmények között 10 W/m2 hasznos teljesítményt gyűjt be egy CST teljesítményű napfarm. Ez azt jelenti, hogy 1 MW területe 100 000 m2, azaz 10 ha. Egy lakosra vetítve 17kWh/nap, ami a teljes egy főre jutó napi fogyasztás ötöde.

Biomassza: A biomassza-hasznosítás kettős forrású. Egyrészt a meglévő erdők fenntartható fahozamát, másrészt a mezőgazdasági termelés elsődleges és másodlagos termékeinek felhasználását jelenti. Mindkét esetben a fenntartható művelés során képződő melléktermékeket számíthatjuk bele a megújulók kosarába, a megújulásnál gyorsabb felhasználás az erdők elfogyásához, illetve a mezőgazdasági területek túlhasználatához vezet, tönkremegy a föld.

Az energia célú növények (energiaültetvények, bioüzemanyag-források) telepítése nem javasolt, élettartamuk alatt tönkreteszik és kizsigerelik a földet, valamint elnyomnak szinte minden más növényt. Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy uniós követelmény a 10% bioüzemanyag bekeverése. Az első generációs bioüzemanyagok egy része nem gazdaságos, vagy túl nagy ökológiai lábnyommal bír, de ha mi nem állítjuk elő, akkor importálni kell.

A másik terület, ahonnan származhat energiabevitel, a mezőgazdasági termőterületek másodlagos termékei, hulladékai. Magyarország 4,5 millió hektáron folytat mezőgazdasági művelést, azaz 1 főre 4190 m2 mezőgazdasági terület jut az országban. Tudjuk nyugati tapasztalatokból és becslésekből, hogy az ebből nyerhető teljesítmény 0,05 és 0,2 W/m2 között van. Amikor azonban a másodlagos termékeket használjuk, amelyek az élelemtermelés szempontjából visszamaradnak, akkor 10%-os energiakinyerést vehetünk a teljesen energia célú hasznosításhoz képest. Ez 0,02 W/m2 közepes értéket jelent. Ezzel számolva ez 900 MW teljesítmény az ország számára, vagy másképp egy főre 2,1 kWh/nap többletet jelent. Ha opcióként az ország termőterületéből visszaalakítunk 1 millió hektárt ártéri jellegű gazdálkodásra alkalmas területté, és ennek felén a fenntartható hozamot energetikai céllal hasznosítjuk, az 3560 MW kapacitást jelent, egy főre 8 kWh/nap jut.

Biogáz: Magyarországon egy évben 4,5 millió tonna kommunális hulladék keletkezik, ebből egy főre vetítve egy nap 0,072 m3 metánt lehetne előállítani, amely egy főre 0,72 kWh/nap, a napi egy főre eső fogyasztás 120-ad része. Ugyanakkor a szennyvíz volumene szintén kb. 4 millió tonna/év, ez szintén kb. 0,7 kWh/nap járulékot ad. Az állati trágya összes tömege 9 millió tonna évente. Ha mindezt felhasználjuk metán- előállításra, az 0,144 m3 metán fejenként és naponta, azaz 1,44 kWh/nap járulékot ad. A három forrás együtt 2,84 kWh/nap járulékú, a napi fogyasztás 60-ad része.

 

A további három prioritás leírása és egyéb  érdekességek megtalálhatóak a Polgári Szemle 6. évfolyam 3. számában.

Forrás: Polgári Szemle

Szerző: Csizmadia Norbert



cimkék: