Megújuló lakások? Az Európai Parlament megszavazta, hogy 2020-tól minden épületnek alacsony energiafogyasztásúnak kell lennie, így segítve az általános energiamegtakarítást. Az EU-n belül az épületek adják az energiafelhasználás 40%-t, így egy nagyobb méretű energiamegtakarítást lehet elérni az épületek korszerűsítésével. A tagállamoknak az előírás értelmében kell megváltoztatni az építészeti szabályozást, és olyan előírásokat beépíteni abba, amelyek költséghatékony módon kényszerítik ki a követelmények betartását. A hazai szakemberek ugyanakkor szkeptikusak: szerintük túlságosan tág fogalom a „közel nulla energiafogyasztású épület”. Reith András, a Hungarian Green Building Council alelnöke szerint kritikus pont az is, miként épül majd be az előírás a hazai szabályozásba, különös tekintettel az ellenőrzésre és a szankciókra. Reith szerint a döntéshozatalkor erősen érvényesült az energialobbik hatása, így nálunk a kívánatosnál kevésbé szigorúak az előírások; szomszédos országokban akár 16-20%-kal szigorúbbak is az előírások. Az előírás tehát újabb „energiamérce” felállítását jelenti, ugyanakkor az épületek energiahatékonyságát vizsgáló rendszerekből is többféle van használatban. Ilyenek a LEED, a DGNB, a BREAM vagy éppen az unió Green Building Programme elnevezésű programja, amely az előzőekkel ellentétben nem az általános fenntarthatóságot, inkább csak az energiahatékonyságot vizsgálja. A cikkben idézik Gehry amerikai sztárépítész nemrég a Chicago Tribune hasábjain megjelent interjúját, amelyben hangoztatja, hogy a zöld építészet pusztán politikai ügy, és a különféle minősítések gyakran arra valók csak, hogy létjogosultságot adjanak olyan épületeknek is, amelyeket nem lenne szabad felépíteni. Szerinte számos LEED-minősítést értéktelenépületekre adnak ki. A cikk további részletei a forrás honlapján találhatók.
Forrás: www.hg.hu
cimkék: |