Magyarország jó úton jár, de csodát ne várjunk

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint nagy veszélyeket rejthetnek a fukusimai katasztrófa utáni döntések. A magyar energiapolitika alapvetései jó irányba mutatnak, de számos kérdésben az állami szerepek tisztázására lehet szükség, csakúgy, mint más országokban − mondta a Napi Gazdaságnak Varró László, az IEA gáz-, szén- és árampiaci igazgatóságának márciusban kinevezett vezetője.

"− Gyakran hallható álláspont a megújulók és az atomenergia szembeállítása, erről mi a véleménye?

− Hamisnak tartom ezt a szembeállítást, amely időnként a magyarországi diskurzusban is megjelenik. A cél ugyanis nem az atomenergia kiváltása megújuló energiával, hiszen akkor az egyik alacsony kibocsátású termelési mód helyére lépne a másik. Az IEA előrejelzései a megújuló energia részarányának − szükséges − gyors növekedésével számolnak, a világ energiafelhasználásának növekedéséből adódó kihívás azonban hatalmas. A globális szénfogyasztás tavaly több mint 11 százalékkal nőtt, a széndioxid-kibocsátás pedig történelmi csúcsot ért el. A magyarázat a feltörekvő piacok energiaintenzív dinamikus fejlődésében keresendő, amely a szénen alapul. Divatos dolog Kínát ebből a szempontból "rossznak" beállítani, az ottani energiapolitika azonban komoly erőfeszítéseket tesz a gazdaság hatékonyságának javítása, a szénfüggőség és a kibocsátás csökkentése érdekében. Az országban jelenleg 26 atomerőmű épül, tavaly sokkal több szélkereket helyeztek üzembe, mint a világ bármely más országában, és a globális napelemgyártó kapacitások nagyjából fele is Kínában található. A világon ma folyamatban lévő nukleáris fejlesztési projektek 85 százaléka egyébként négy országban, Kína mellett Oroszországban, Indiában és Dél-Koreában zajlik."

A teljes interjú elolvasható a Napi Gazdaság honlapján.