Lemaradt Európa a megújulók területén

Az Európai Unió jól halad a széndioxid-kibocsátás visszaszorítására tett erőfeszítéseivel, a megújuló energiák felhasználásának területén azonban jelentős lemaradásban van - áll a Capgemini tanácsadócég legfrissebb, az európai energiapiacot boncolgató elemzésében.

Az energiafogyasztás 20 százalékos csökkentésére vonatkozó tervek sem reálisak. Bár a válság hatására a primerenergia-fogyasztás 5,6 százalékkal csökkent 2009-ben, a 2020-as cél eléréséhez elsõsorban az épületenergetika és a közlekedés/szállítmányozás területén kéne jelentõs eredményeket elérni, ám épp itt a legnehezebb hatékonyan fellépni a rengeteg szereplõ miatt.

Az Európai Unió klíma- és energiacsomagjának elemeit egyenként veszi górcsõ alá a Capgemini évente megjelenõ elemzésének legfrissebb száma. A gazdasági válság és a nemzeti szabályozás vontatottsága ellenére is jól halad az Európai Unió, hogy teljesítse a Kiotói Egyezményben vállalt csökkentést az üvegházhatású gázok kibocsátásának terén annak ellenére, hogy egyes tagállamok még mindig messze járnak saját egyéni vállalásaiktól. Tavaly - igaz a válság hatásaként is - a teljes EU széndioxid-kibocsátása 7 százalékkal csökkent, így könnyen teljesítheõnek tûnik, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenjen a gazdasági unió emissziója.

A másik 20 százalékos vállalás, a megújuló energiák terén azonban nem áll túl jól az EU. Bár a 2008-as bõvülés szintjét nem éri el, tavaly mégis óriási növekedés volt a szélerõmûvek és napkollektorok terén: 15, illetve 53 százalék alig egy év alatt. Ugyanakkor ezek teljesítménye meglehetõsen kicsi, így a teljes megújuló-portfólió nem bõvül eléggé ahhoz, hogy 2020-ra a teljes energiamix 20 százalékát ezekbõl a forrásokból lehessen kielégíteni. Bár az Európai Bizottság véleménye szerint a vállalás teljesítéséhez szükséges 1200 TWh energiából 500 a szélerõmûvekbõl származik majd, a Capgemini szakértõi szerint ennek elérése nehézkes lesz, mivel az alkalmas szárazföldi területek jórészt elkeltek, ezért drága és bonyolult tengeri energiafarmokat kellene telepíteni.

Mindemellett a gazdasági válság következtében csökkent a szabad tõke a projektek számára, számos ország pedig megvágta a megújuló forrásokból származó energia támogatását. Ahhoz, hogy az így termelt energiát nyereségesen lehessen a hálózatba táplálni, meg kellene emelni az áram fogyasztói árát, ami nehezen magyarázható meg a lakosságnak az ínséges idõkben. Mivel az utóbbi években a nap- és szélerõmûvek legnagyobb elõállítója Kína és India lett, az Unió az erõltetett zöldüléssel e két ország gazdaságát támogatja, szemben a helyi gazdaságfejlesztéssel, munkahelyteremtéssel.

Az energiafogyasztás 20 százalékos csökkentésére vonatkozó tervek sem reálisak. Bár a válság hatására a primerenergia-fogyasztás 5,6 százalékkal csökkent 2009-ben, a 2020-as cél eléréséhez elsõsorban az épületenergetika és a közlekedés/szállítmányozás területén kéne jelentõs eredményeket elérni, ám épp itt a legnehezebb hatékonyan fellépni a rengeteg szereplõ miatt.

Forrás: Energiainfo