Lassan hódít a megújuló energia

A megújuló energia kérdésköre még a tudományra és környezetvédelemre legkevésbé fogékonyak szerint is fontos: a jövőnk függ tőle, ráadásul ha csak fél füllel hallgatjuk a híradásokat, úgy tűnhet, hogy ha az állatok kihalása és az óceánok szennyezése nem is marad abba, legalább az áram megtermelése jó irányba halad. Pedig még vagy negyven évig biztosan rá leszünk utalva a fosszilis tüzelőanyagokra.

A megújuló energiák kiaknázása annak ellenére is gyerekcipőben jár, hogy a közelmúltban látványos eredmények és tervek jelentek meg akár az Indexen is: napelemes híd Londonban, 800 méteres naperőműtorony az arizonai sivatagban, sőt az ENSZ szerint 2050-re a globális energiaigény 80 százalékát megújuló erőforrásokból fedezzük majd – ez persze nem egy prognózis, hanem csak egy lehetőség, aminek eléréséhez az kéne, hogy minden politikai és gazdasági tényező alakításánál ezt a célt tartsák szem előtt a döntéshozók, aminek egyelőre kevés jele látszik.

A zöld energia alapjai is biztosnak tűnnek, hiszen egyes tanulmányok szerint a hazai lehetőségek jók, nap- és geotermikus energiával bőségesen el vagyunk látva, ráadásul biomasszában is erősek vagyunk. Nem tűnik utópiának az, hogy előbb-utóbb leváltjuk a jelenleg azért még durva túlsúlyban lévő, fosszilis tüzelőanyagokat elégető erőműveket. Ugyan az EU csak azt várta el tőlünk, hogy a megújuló energiaforrások 2020-ra érjék el a teljes fogyasztás 13 százalékát, a kormány tavaly egy bátor emeléssel 14,65 százalékra módosította ezt a vállalást.

A cikk folytatása elolvasható az Index.hu oldalon.