Kötelező energiahatékonysági intézkedések bevezetésére készül az EU

Az Európai Bizottság, az Európai Parlament (EP), valamint az EP Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága között folytatott "trialog" egyeztetés végén az idén szeptemberben várható a döntés az EP plenáris ülésén a kötelező energiahatékonysági intézkedések bevezetéséről az egyeztetéssel megbízott témafelelős szerint.

Az energiaügyi bizottság képviselői szerdán újságírói szemináriumon ismertették a fejleményeket az ügyben Brüsszelben.

    Az Európai Bizottság a primer energiahordozó felhasználás 20 százalékos csökkentését tűzte ki célul 2020-ra, de nem fogalmazott meg kötelező érvényű célszámokat. Az energiaügyi bizottság viszont a célkitűzést tagországokra lebontott konkrét és kötelező érvényű hatékonysági követelményekkel szeretné kiegészíteni, mert szerintük ennek hiányában legfeljebb felerészt lenne lehetséges teljesíteni.

    A szakértői számítások szerint a 20 százalékos megtakarítás 13,2 milliárd hordó olaj egyenértékről 2,6 milliárd hordóval 10,5 milliárd hordóra csökkentené az EU energiafogyasztását 2020-ra, ami 73 eurós hordónkénti olajárral számolva 193 milliárd euróval, 94 eurós hordónkénti olajárral pedig 249 milliárd euróval csökkentené az EU energiaköltségeit. Ugyanez a csökkentés termelési kapacitásban annyit jelent, hogy az európai energiaigény fedezéséhez ezerrel kevesebb szénerőműre és 500 ezerrel kevesebb szélturbinára lenne szükség.     Amennyiben semmi nem történik, az EU energiafelhasználása a jelenlegi 1.678 megatonna olaj egyenértékről 2020-ra 1.842 megatonnára emelkedik. Az EP-bizottság módosító javaslataival azonban 1.474 megatonnára csökkenhet.     Az Európai Bizottság ajánlása az energiafelhasználás hatékonyságának növelését az importfüggőség csökkentésének és az ellátási biztonság növelésének leggyorsabb és legolcsóbb útjának tekinti. Az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása egyúttal gazdaságélénkítő hatással is lehet munkahelyek teremtése, pénzforrások felszabadítása, és a versenyképesség javítása által, illetve nem utolsó sorban csökkenti az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátását is.     Különösen így van ez most, az uniós energiaimport növekedése és az energiahordozók árának már a gazdasági növekedést veszélyeztető mértékű emelkedése idején.     Az Európai Bizottság tervezete ajánlásokat fogalmaz meg az energiafelhasználási hatékonyság növelésének módjára is, például középületek felújítása, nemzeti hatékonysági célszámok kitűzése, valamint az energiatermelő-oldali hatékonysági mutatók javítása által. Konkrét, országokra lebontott kötelező érvényű célkitűzéseket az Európai Bizottság az ajánlások alkalmazásának 2014-es felülvizsgálatát követően kívánt lefektetni.     Az energiaügyi bizottság azonban már kezdettől, a törvény elfogadásától fogva fontosnak tartaná az egyes országokra lebontott konkrét és kötelező érvényű hatékonyságnövelő intézkedések bevezetését és - tekintettel az intézkedések széndioxid-kibocsátást csökkentő hatására - "kényszerítő eszközként" a kibocsátási jogosítványok visszatartását javasolja az ETS, az Unió kibocsátási kereskedelmi rendszerében (Emissions Trading Scheme).     Az EP illetékes bizottsága hat területen tartja szükségesnek kötelező érvényű célkitűzések bevezetését: a középületeknél, a közüzemi vállalatoknál, az iparvállalatoknál energia-audit révén, a felhasználói fogyasztás mérése és számlázása, valamint az energiatermelési oldalon a másodlagos hőenergia hasznosítása, illetve az intelligens "grid" energiaelosztó hálózatok létesítés terén. A parlamenti bizottsági javaslat rámutat azonban, hogy a lakossági fogyasztókat támogató és ösztönző eszközökkel kell hatékonyságjavító lépésekre rávenni, tájékoztató és népszerűsítő munkával kell magatartásukat a helyes irányba terelni.     A követelménytervezet a tagországoktól a 250 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterülettel rendelkező középületeknél az összes hasznos alapterület 2,5 százalékának teljes felújítását irányozza elő 2014 január elsejéig. Az EU energiafogyasztásának 40 százalékáért, a széndioxid kibocsátásnak pedig 36 százalékáért az épületek energiaigénye felelős.     Az energiaszolgáltatóknak a fogyasztóknál elért energiafelhasználási megtakarítás ösztönzésével évente legalább 1,5 százalékkal kellene csökkenteniük eladásaik mennyiségét.     Az energiatermelő vállalatoknál el kell érni a másodlagos hőenergia hasznosítását.     A termékekre és szolgáltatásokra, illetve ingatlanok vásárlására vagy bérletére vonatkozó közbeszerzéseknél be kell vezetni az energiafelhasználás a teljes élettartamra szóló költséghatékonysági elemzését.     A nagyvállalatoknál négyévente energiahatékonysági-auditot kell tartani. A tapasztalatok szerint ugyanis az ETS európai emissziós kereskedelmi rendszer nem szolgál elegendő ösztönzőkkel a hatékonyság növeléséhez.     Minden tagállamban a fogyasztók pontos tájékoztatása és energiahatékonysági, -megtakarítási döntéseinek megalapozása érdekében be kell vezetni az energiafogyasztás számlázásának minimális formai és tartalmi követelményeit. Az elektromos áram- és gázfogyasztást a tényleges fogyasztás alapján kell számlázni, mégpedig havi vagy kéthavi rendszerességgel.     Az Európai Bizottságnak az energiaügyi bizottság módosító javaslata szerint 2013 júliusáig kellene ellenőriznie a tagországok intézkedéseit a kötelező érvényű célkitűzések bevezetésére, majd 2014 júniusáig meg kellene tennie javaslatait a 2030-ig elérni kívánt energiamegtakarítás mértékéről.

Forrás: MTI