Hiányzik a finanszírozás a lakások energetikai felújításához

A szén-dioxid kvóta eladásából tavaly a költségvetés 40 milliárd forint bevételhez jutott, amely a Zöld Beruházási Rendszerbe került, de ennek a Klímabarát Otthon alprogramja keretében csak 188 pályázó jutott 379 millió forint támogatáshoz.

Európában az energia felhasználás 40 százaléka jut az épületekre, ennek pedig 63 százalékát a lakások fogyasztják el. Magyarországon a 4 millió lakásból 2,8 millió a családi ház. Amennyiben évente ezek 10 százalékát fel lehetne újítani energetikailag, úgy 10 éven át közel 80 ezer ember juthatna munkához. A teljes magyar építőipar 300-400 ezer főt foglalkoztat - áll a világ vezető építőanyag és épületszerkezeti rendszer-gyártó magyarországi érdekeltségének értékelésében - áll egy építőanyag és épületszerkezeti rendszer gyártó vállalat közleményében.

A közlemény szerint az uniós tapasztalat az, hogy állami támogatás nélkül nem indul be a felújítási folyamat, viszont ha működni kezd "visszahozza" a bele tett összeget.

Ezzel kapcsolatban idézik Margarete Czerny, az osztrák Építés és Környezet Kezdeményezés Tudományos Tanács vezetőjének szavait, aki egy konferencián beszélt a témáról.

Elmondta, hogy az osztrák épületenergetikai felújítási támogatás 2009 óta működik, valamennyi építő- és építőanyag ipari érdekképviselet közös lobbizásával sikerült elindítani. Az induló évben a 100 millió eurós állami támogatás 650 millió euró felújítási beruházást indukált. Ez 7 ezer új munkahelyet teremtett, az állam bevétele pedig az áfából 105 millió, míg a munkanélküli segély megtakarításból 95 millió euró volt.

Az osztrák rendszerben egy családi ház 5 ezer euró támogatást kaphat, amennyiben az energiamegtakarítás eléri a 30 százalékot. A többlakásos házakban 15 százalék megtakarítás után 2 ezer euró támogatás jár lakásonként

Forrás: MTI