Kiss Károly „Megváltás vagy illúzió? Támaszkodhatunk-e a megújuló energiákra?

Kiss Károly a „Megváltás vagy illúzió? Támaszkodhatunk-e a megújuló energiákra?” című tanulmányában a megújuló energiák felhasználhatóságát boncolgatja. Kitér arra, hogy a fosszilis energiák teljes helyettesítése illúzió; „egy nagyméretű helyettesítésnek komoly fizikai korlátai vannak”. A műben a korlátok részletes elemzése olvasható. A megújuló energia kérdésének műszaki megoldásának, kivitelezésének súlyát Kiss a Holdra szálláshoz és az atombomba előállításához hasonlítja.

A 2007-es, Brüsszelben tartott európai konferencián a megújuló-energia termelők kijelentették, hogy képesek lennének a fosszilis energiák helyettesítésére 2050-re.

Az elemzés részletezi, hogy a világ jelenlegi energia-fogyasztása 14 terawatt, amelyből kevesebb, mint 3 terawatt a nukleáris és megújulóenergia. Kiszámolja, hogy ha a világ népessége 9 milliárdra nő és a többi tényező nem változik, akkor 2050-re 45 milliárd terawattra emelkedik az energiaigény, azaz több mint háromszoros lesz a növekedés és ebből csak 10 terawatt lesz a széndioxid-kibocsájtással nem járó megújuló energia.

A cikkben található további matematikai elemzés végén Kiss arra a következtetésre jut, hogy 26,5 terawatt energiát kell előállítani nukleáris erőművekkel, vízenergiából, szélenergiából,napenergiából, biomasszából és geotermikus energiából, amelyek azonban többnyire túl drágák, nem versenyképesek.

A tanulmányban felvetett problémák a következők:

· Nukleáris energia: „Ha a szükséges 26,5 terawattból tízet nukleáris energiával akarnánk előállítani 2050-re, ahhoz 10.000 reaktorra lenne szükség, azaz minden másfél napban egy új felépítésére…Jelenleg a világ bármely részén általában tíz évig épül egy atomreaktor.”

· Szélenergia:Reálisan 3 terawatt energiához tudunk jutni. „Ez 1 millió korszerű szélturbinát igényelne – és ráadásul még nincs megoldva az így termelt energia tárolása arra az időre, amikor nem fúj a szél. Nem mellékes ennek a földigénye sem;szárazföldünk felületének 6 százaléka lenne „beturbinázva”.”

· Vízenergia: „az elméleti potenciál 4,6 tw, ebből technikailag 1,5-et lehet kihasználni, gazdaságilag 0,9 tw a kifizetődő, és a ténylegesen kihasznált kapacitás 0,6 tw.”

· Napenergia:„Gyakorlatias korlátok: ha 2050-re 10 tw napenergiával szeretnénk ellátni az otthonokat, ahhoz mostantól kezdve minden nap 1 millió háztetőt kellene beborítani napelemekkel. A naperőművek pedig akkora területeket igényelnek,hogy csak lakatlan vidékeken, sivatagokban lenne érdemes felépíteni őket, a villamos-energia szállítása viszont nagy távolságokra megoldatlan.”

· Geotermikus energia: „Egy kiváló hőforrás teljesítménye talán ha századrésze lehet egy olajkúténak, viszont legfeljebb öt évig használható.”

· Biomassza:„A növényi eredetű energiatermelés igen alacsony hatékonyságú; 3 tw biomasszából készült energiához nagyjából 70 Magyarország nagyságútermőterületre lenne szükség.”

Kiss Károly a tanulmány további részében lehetőségeket közöl változásra, mint például az olaj, a földgáz és a szén áremelkedése, új technológiák kifejlesztése vagy a szemléletváltás. De ha egyik sem következik be hamarosan,akkor eljöhet Hózseás próféta jövendölése: „Mertéßnek de meg nem elégednec, paráználkodnac de nem ſzaporodnac, ſ mert elßakadtac az Wrtól, hogy ö néki ne ßolgállyanac. Annac okaért megromol é föld,és minden lakoi el veßnek róla, minden mezei vadackal, egi madarackal, söt az tenger halaiual egyetemben el veßnek.” (Hoseas IIII/10, 3)

A cikk teljes terjedelemben megtalálható a http://www.greenfo.hu/upload/T%E1maszkodhatunk-e%20a%20meg%FAjul%F3%20energi%E1kra.pdf?PHPSESSID=1d0560baead1bb84c54d134cd891bb6d oldalon.

Forrás: www.greenfo.hu