Jobb üzlet a hőszigetelés, mint a bankbetét - állítja az Energiaklub

A magyar háztartások energiafogyasztása akkora, hogy csak a nagyerőművekben elégetett energiahordozók mennyiségével vethető össze. A legpazarlóbb épülettípus a családi ház, ilyenben él a háztartások kétharmada, mégis a panelépületek korszerűsítése volt a sláger az utóbbi években.

Közel felére lehetne csökkenteni a magyar háztartások energiafelhasználását az energiahatékonyságot célzó korszerűsítésekkel - áll az Energiaklub (EK) friss kutatási jelentésében. A hazai épületekben annyi energiát használnak fel a lakók fűtésre és a melegvíz előállítására, mint amennyi energiahordozót egy év alatt elégetnek a hazai nagyerőművekben. Ez a tanulsága a szakpolitikai intézet NegaJoule 2020 című kutatásának.

A vizsgálat tanulsága az, hogy az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 petajoule, PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 és a panelházak mindössze 5 PJ mennyiségével. Ennek oka, hogy a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások - így arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. Ezzel szemben az energiahatékonysági beruházásokat támogató állami programok a panelépületekre koncentráltak.

A magyar háztartások legnagyobb része (66%) családi házakban él, ezek legjellemzőbb építőanyaga a tégla, de jelentős a vályog előfordulása is. A hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. Ennek ellenére eddig csak igen kis arányban zajlottak energiahatékonyságot célzó korszerűsítések, áll az EK jelentésében.

A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le azt az épületet, amelyben lakik, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16 %-a újította fel. Ami a családi házakat illeti, az EK szerint a nyílászárók cseréjével és a hőszigeteléssel olyan nagy energiamegtakarítást lehetne elérni - vagyis annyit lehetne spórolni a rezsin -, hogy az jobb befektetésnek számít, mintha a háztartás bankba tenné a pénzét. A korszerűsítésnek továbbá munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatása is van, jegyzi meg az EK.

Fontos szempont, hogy magyarországi lakóépületek zömében régiek: 61%-uk 1980 előtt épült, mindössze 10%-ukat húzták fel az elmúlt tizenöt évben. A fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: a háztartások 37%-a konvektorral és/vagy kályhával fűt - jegyzi meg az Energiaklub. Ehhez adódik hozzá, hogy a konvektoros rendszerek átlagos kora tizenöt, a kazános, cirkós rendszereké tizenkét év, a távfűtéses rendszereké pedig közel harminc év. A kutatás egy érdekes adata, hogy bár a lakások körülbelül 80%-ában be van vezetve a gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal. A háztartások egytizede vegyesen fával és gázzal melegíti otthonát. Magas, több mint 20%-os azok részaránya, akik csak fával fűtenek.

^{Magyarország teljes primer energiafelhasználásának egyharmadát a lakóépületekben használjuk el fűtésre és melegvízre. Az elfogyasztott energia több mint 40%-a (152 PJ) azonban megtakarítható lenne az épületek takarékosabbá tételével (Az ábrákon a családi házakat zöld, a nem panel társasházakat türkiz és a panelházakat lilával jelöli az Energiaklub)}

^{Forrás: Origo.hu}

^{A Panel Érdekképviseleti Egyesület észrevételei a Negajouole projekthez kapcsolódóan elolvashatók a 2011. 03.11-i cikkünkben.}