Iszapömlés után biogáztelepek létesülhetnek

Komplex gazdasági rendszer kialakításával biogázüzemeket létesítenének a vörösiszap-katasztrófa által érintett településeken, az üzemek a gazdák és az önkormányzatok tulajdonába kerülnének - ismertette a Magyar Vidék Szövetség koordinálásával készített javaslatot Enyingi Tibor, a Sokoró Natúrzóna Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a termelőknek tartott fórumon hétfőn Devecserben.

A beruházásokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv KEOP 4.4.0 pályázati keretéből valósítanák meg, amelyhez az Európai Unió hátrányos helyzetű kistérség esetén hatvan százalékos támogatást nyújt - mondta Enyingi Tibor. Hozzátette: a fennmaradó 40 százalékot bankhitelből biztosítanák, az üzemeknek a gazdálkodók résztulajdonosai lennének.

Csicsóka és szilfium

Minden településre épülne egy-egy biogázüzem, amelyek alapanyagát a szennyezett területen termesztett lágyszárú energianövények - például csicsóka és szilfium - adnák. A lágyszárú  növények előnye a fásszárú energianövényekkel - például a fűzfélékkel - szemben, hogy már az első évben felhasználhatók tüzelőanyagnak - mondta az ügyvezető. A földekre kiömlött vörösiszap az élelmiszertermelést lélektani okokból is kizárja, ezért a biogáztermelés biztosítaná a terület tartós mezőgazdasági hasznosítását - tette hozzá.

Enyingi Tibor szerint a jól bejáratott külföldi technológia lényege, hogy a vörösiszap eltávolítását követően nehézfém adszorpciós vetésforgóban speciális évelő növényeket termelnének, amelyek a talajba jutott nehézfémeket felveszik. A növények által termelt biomasszával  működnének a biogázüzemek, a biogáztermelés (fermentáció) után a nehézfémek a folyamat melléktermékeként keletkező biotrágyában maradnak. A biotrágyát komposztálással és égetéssel semlegesítenék, a hamu veszélyeshulladék-lerakóba kerül  - ismertette Enyingi Tibor.

Évi 2,5 milliárd

Az üzemek gazdaságosságáról elmondta, hogy egy üzem 300 hektáros termőterületet igényel, és közel egymilliárd forintnyi beruházást. Évi 100 ezer tonna biomassza feldolgozásával a hatékonysági számításokat kidolgozó Natúrzóna Nonprofit Kft. szerint 2,5 milliárd forint adózás utáni eredménnyel lehet számolni, így a beruházás három év alatt térül meg. Hőtermelés nélkül a biogázüzemmel hektáronként 150 ezer forintos jövedelem állítható elő 800 kilowatt teljesítményű üzemmel számolva.

A gazdák és az önkormányzatok tulajdonába kerülő üzemek zöld áramot és hulladékhőt értékesíthetnének, amellyel évi 800 millió forintos bevételt érhetnének el a terveket kidolgozó vállalat számításai szerint. Gelencsér Géza, a Magyar Vidék Szövetség elnöke szerint a bemutatott terv lehetőség, a döntés a gazdálkodók kezében van.

Forrás: Piac és Profit