Ha nem az atomenergia, mi jöhet az olajkor után?

Fogyóban a világ olajtartalékai, és ez nehéz időszakot vetít előre egy magyar kutató szerint. És akkor még nem is beszéltünk a Japánban bekövetkezett katasztrófa hatásairól az atomenergia-szektorra nézve.

A napokban láthattuk a biztonságosnak mondott atomerőművek veszélyeit. A légszennyezést okozó, széndioxidot és szénmonoxidot kibocsátó és globális felmelegedést fokozó szénerőművek hátrányairól már régóta tudunk. Aztán ott vannak még nem elég hatékony és nem eléggé szabályozható alternatív energiaforrások, meg aztán kőolaj és földgáz - ezek a ma rendelkezésre álló főbb energiaforrásaink.

Optimista és pesszimista becslések

Az olaj azonban kifogyóban van, ezért egész energiapolitikánk átalakításra vár – derül ki a legújabb tanulmányokból. Optimista becslések szerint még évtizedekig elegendőek a Föld olajkészletei, de a világpiacról ennek ellenére – bizonyos modellszámítások szerint - akár már 10 év múlva eltűnhet a szabadon vásárolható olaj. Erről beszélt nemrégiben Hetesi Zsolt, az ELTE-n oktató asztrofizikus, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport munkatársa a Gutmann Fórum előadássorozatának legutóbbi rendezvényén.

Japán cunami - összeomlott a közlekedés Fotó: AP

Mindez fokozza a világ energiaellátásával kapcsolatos aggodalmakat, pedig Hetesi még a japán földrengés előtt beszélt a fórumon, tehát az atomenergiáról csak érintőlegesen szólt. Ennek kapcsán annyit mondott: nincs olyan technológia itt sem, amelyik kiválhatná egyelőre a kőolajat. (Azóta kiderült, hogy az atomenergia esetleges – és Japánban tényleges - kiesése miatt fokozódik a nyomás az olajpiacokra is. A közlekedés és a logisztikai rendszerek összeomlása, illetve egy olajfinomítóban kialakult tűz miatt ugyanis átmenetileg benzinhiány lépett fel a szigetországban.)

Bár Hetesi Zsolt még a japán katasztrófa előtt beszélt, figyelmeztetett arra, hogy az olajnak rendkívüli előnye, hogy könnyen szállítható, mindenhol elérhető. Így a pótlása például szénnel vagy napenergiával nehéz feladat. Éppen ezért az olajhiány krónikussá válása esetén a mai iparszervezet is átalakulásra szorulhat, hiszen a just-in-time rendszerű, raktárok nélküli, "éppen időben" érkező beszállításokon alapuló termelésen változtatni kell.

A szabadpiaci olaj eltűnésének összetett okai vannak. Hetesi ezeket az okokat több irányból közelítette meg: az olajkitermelő országok saját felhasználásának növekedésével, illetve az olajmezők kimerülésével magyarázta a várhatóan bekövetkező jelenségeket. A harmadik tényező, hogy a nehezen hozzáférhető olajkészletek ugyan növelik a tartalékok szintjét, de kiaknázásuk rendkívüli erőfeszítésekbe kerülne, és így nem is igazán gazdaságos a kitermelésük.

2020-tól nehézségek az olaj világkereskedelmében?

A különböző becslésektől függetlenül vannak más számítások, amelyek szerint jóval 2030 előtt, valamikor közvetlenül 2020 után is komolyan visszaeshet az olajexport és az olajkereskedelem bolygónkon. (Pedig az eddigi modellek 2030 után számoltak a világ olajtermelésének esetleges csökkenésével, 2040-2050 között pedig drasztikusan visszaeső olajkitermeléssel.)

Olajlelőhelyek Líbiában Fotó: AP/ Hussein Malla

A világkereskedelemben felhasználható olaj idő előtti esetleges megritkulása több okkal magyarázható. Az új olajmezők felfedezése egyrészt messze nem olyan ütemű, mint ami pótolhatná a kimerülőben lévő régebbi mezők teljesítményét. Valószínűleg az olajtermelés mostanában, ezekben az években érhette el a maximumát bolygónkon – véli Hetesi.

Nem tartható továb a 23 évenkénti duplázódás

Ezzel pedig véget ér az az 1916 óta tartó folyamat, amelynek eredményeképpen 23 évente duplázódott a Földön az olajkitermelés. (1916-1939-es, 1939-1962-es, 1962-1985-ös, illetve 1985-2008-as periódusokat lehet ilyen szempontból elkülöníteni.)

Mindehhez az osztrák székhelyű Bank Gutmann privátbank igazgatósági tagja, Baki Zsolt hozzáfűzte: a befektetőknek érdemes figyelni a tudományos kutatásokat, illetve előrejelzéseket, mert ha közép- vagy hosszabb távon gondolkodnak, fontos tájékozódniuk az olajárról, illetve az olajhoz kapcsolódó iparágak tendenciáiról. Márpedig az olajhoz nemcsak az olajipari, hanem például a közlekedési szektor is szorosan hozzátartozik – tehetjük ehhez hozzá.

Az Export-Land-modell és az olaj korábbi eltűnése

Ha az olajkitermelés mostantól kezdve fokozatosan fog lemorzsolódni, akkor az export ennél sokkal nagyobb mértékben csökkenhet. Ez az úgynevezett „Export-Land modell” miatt van így. Az olajkitermelő államok saját olajfelhasználása ugyanis fokozatosan emelkedik. A saját felhasználáson felüli mennyiséget exportálják, de ez – folyamatosan csökken. (A már említett csökkenő kitermelés miatt is.)

Hetesi szerint Egyiptomban például egyes elemzők szerint már elérhette azt a pontot az olajkitermelés (ez az ország amúgy sem kőolajbányászatáról volt híres), amikor már az ország nem tud exportőrként megjelenni a világpiacon, annyira megnőtt a belső fogyasztása. Minthogy így exportbevételek estek ki, megnőtt a társadalmi elégedetlenség is az országban. A többi arab államban növekvő társadalmi feszültségek szintén a nemzetközi olajpiac megzavarásához vezethetnek, és Líbia már komolyabb problémát okozhat ilyen szempontból, mint Tunézia vagy Egyiptom.

Líbia azonban inkább a lokális piacokon okozhat felfordulást: Olaszország és Írország függ a legjobban ettől az olajforrástól. Líbiánál sokkal komolyabb problémákat okozna a világ olajellátásában Szaúd-Arábia, amely politikailag stabilabb ugyan, de itt is vannak jelek arra, hogy bizonyos településeken a síita vallási kisebbség mozgolódik. E települések azonban stratégiailag fontos pontokon, olajvezetékek és olajmezők közelében vannak.

Sokan gondolják, hogy az olajat kiválthatja a gáztermelés fokozása. Ebből az energiaforrásból ugyan jelenleg még több van, de ennek is csökken a kitermelése, akárcsak a gazdaságosan elérhető uránércé vagy a széné. Az atomenergiával kapcsolatban azonban nemcsak az uránérc ritkulása okozza a problémákat. A biztonsági kérdések a japán földrengés, és az azt követő atomerőművi meghibásodások, robbanások, tűzesetek és a radioaktív szivárgás miatt messzemenő következtetések levonására ösztönözheti a politikusokat.

Mi a megoldás?

Visszatérve a tudományos kutatásokhoz, Hetesi Zsolt szerint hosszabb távon az alternatív, de szabályozható alternatív energiák felhasználása oldhatja meg a világ problémáit, egy keserves átmeneti időszak után. A szabályozható alternatív erőművek közé tartozik a tározó-erőmű. Ez azt jelenti, hogy a szél, a nap hektikusan ingadozó energiáját vízi erőművekben hasznosítják. Felpumpálják erős szélben vagy tűző napsütésben a megújuló energiákkal a gátak mögé a vizet, és szükség esetén leeresztik.

Fotó: AP

Az intelligens hálózatok szintén megoldást jelentenek, hiszen az áramfogyasztást takarékossággal és szabályozással csökkenteni lehetne, illetve egyenletesebbé tehetnénk ezt. Így a csúcsidőszaki áramfogyasztást az intelligens hálózatok úgy ellensúlyoznák, hogy az ekkor nem feltétlenül szükséges berendezéseket automatikusan lekapcsolnák.

A lokalitás szintén fontos lesz Hetesi szerint: olyan közlekedési megoldások kellenek, amelyek csökkentik az olajtól való függőségünket. Szintén fontos lehet például az ártéri erdők helyreállítása, amely hatékony energia-felhasználását lehetővé tevő, sűrű biomasszát eredményeznek, nem mellesleg a folyószabályozást is segítik.

Ám egyelőre az alternatív energiák tömeges méretű hasznosításától nagyon távol állunk. Jelenleg egy háztartás energiaigényének csak töredéknyi részét tudjuk Magyarországon megújuló forrásból előállítani. Segíthetne ezen a geotermikus energia kiaknázása, de egyelőre nagy eredmény lenne energiatakarékossági intézkedésekkel 40 százalékra növelni a megújulók arányát.

Forrás: HVG.hu