Föld Napja: romlik bolygónk állapota

A Föld Napján világszerte mindannyian jobban figyelünk a környezetünkre. A kitüntetett figyelmet azonban az év többi napján is meg kellene adnunk a bolygónknak, ha meg akarjuk menteni. A WWF Élő bolygó jelentéséből ugyanis kiderül, mennyit romlott a Föld egészségi állapota.

A világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete, a WWF 13 éve készíti el nagyszabású, a szakma által elismert tanulmányát, az Élő bolygó jelentést. A szervezetnek egyik fő célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése. Erre külön indexet is kifejlesztett, mely szerves részét képezi a tanulmánynak. A kétévente megjelenő jelentés ezzel együtt három fő mutató segítéségével igyekszik érthető és mérhető adatokkal bemutatni ökológiai környezetünk helyzetét.

A tanulmány idén először a szervezet hazai csapata által hitelesített magyar fordításban is elérhető. A legfrissebb, azaz 2010-es jelentés lesújtó képet fest a bolygó egészségi állapotáról. A jelentésből megtudhatjuk, hogy annak ellenére, hogy világszerte 133 000 védett területtel rendelkezünk, évente 13 millió hektárral csökken a globális erdőterület. Fény derül továbbá arra is, hogyan változott Magyarország helye a globális lábnyom rangsorban.

„A jelentés üzenete és riasztó adatai a magyarok számára is egyértelműek, Ezekkel a globális problémákkal viszont csak közösen vehetjük fel sikerrel a harcot” - mondta Figeczky Gábor a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A WWF részletes és szemléletes, grafikonokban bővelkedő jelentésének legfőbb mutatói az Élő Bolygó Index, mely a Föld biológiai sokféleségét méri, valamint az ökológiai lábnyom és a vízlábnyom, melyek az emberiség természeti erőforrások iránti igényeit mutatják. A jelentés kitér arra is, hogy az ökoszisztémák és az emberiség természeti erőforrások iránti igénye hogyan változott az idők során és e változások hogyan hatnak a jövőben az emberi egészségre, gazdagságra és jólétre.

Sajnos szinte mindegyik index riasztó értékeket mutat, mely figyelmeztetést komolyan kell vennünk, ha nem akarjuk végleg tönkretenni bolygónkat. Az Élő bolygó jelentés első – 1998-as – publikálása óta az élő bolygó index nagymértékű romlást mutat, globális értéke 1970 és 2007 között 30%-kal esett vissza, egyszerűbben fogalmazva az élővilág sokfélesége 30%-kal csökkent. Az index összesen 2544 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű-, és halfaj 7953 populációjának monitoringján alapul. Ráadásul ez az értékcsökkenés éppen a legsérülékenyebb területeken, a trópusi, valamint a legszegényebb országokban a legnagyobb, 60%-kal esett vissza 1970 óta. Ugyanakkor a mérsékelt égöveken ez az érték nőtt 29%-kal, de ez részben annak is köszönhető, hogy ezen területek már az első felmérés előtt (1998) nagy pusztításokon mentek át, így a kiinduló pont már egy degradált állapotot tükröz.

A fejlett országoknak tehát segíteniük kell a szegényebbeket, pénzügyileg és technológiailag egyaránt, hogy a károkat helyreállítsuk, és megőrizzük a megmaradt természeti értékeket. A fejlődő gazdaságokat egy zöld, szénmentes fejlődési pályára kell átállítani. Mindeközben természetesen a fejlett országok fogyasztását és kibocsátását is erőteljesen csökkenteni kell. „Nem maradhatunk tehát tétlenek, napi szokásainkon is változtatnunk kell!” – fogalmaz az igazgató.

A tengeri élő bolygó index is csökkent 24%-kal, és a mérsékelt égövekre jellemző javulás, valamint a trópusi területeken megfigyelt 60%-os romlás itt is jelentkezik.

Az ökológiai lábnyom adatok is megdöbbentőek: globális lábnyomunk 1966 óta megduplázódott, így jelenleg másfél Földnek megfelelő erőforrást használunk el, azaz bőven túlléptünk megengedett kereteinken. Ezt már a 2008-as adatok szerint is túlléptük, akkor 1,3 Földnek megfelelő területet használtunk. A jelenlegi 1,5-es adat, vagyis a növekedés nemcsak a lakosság egy főre jutó felhasználás-növekedésének köszönhető, hanem a népesség nagymértékű gyarapodásának is.
A lábnyom növekedésének egyik fontos eleme a szénlábnyom növekedése, amely 30%-kal nőtt 1998 óta. Ha az erőforrások felhasználásának tempója nem csökken, 2030-ban már 2 Földre lesz szükségünk. Ez az ütem tarthatatlan. Ha túl akarunk élni, a Föld eltartóképessége és az emberiség lábnyoma közötti szakadék mélyülését azonnal meg kell állítanunk.

Sajnos a nemzetenként felhasznált édesvíz mennyiségét megmutató vízlábnyom terén sem állunk jobban. 71 ország már ma is túlhasználja természetes vizeit, az élővizek kétharmada pedig komoly emberi hatásoknak van kitéve. Naponta 2 millió tonna szennyvizet engedünk bele a világ vizeibe. Ez azután nemcsak az ökológiai rendszerek állapotát rontja jelentősen, hanem az élelemtermelési lehetőségeket is.

„Bízunk benne, hogy a jelentés mindenkit ráébreszt arra, hogy oda kell figyelnünk az életmódunkra és tudatosan kell használnunk a meglévő erőforrásainkat. Ez világszerte minden földlakó kötelessége, a magyaroknak is ezt kell tenniük” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Magyarország az ökológiai lábnyom terén az országok között az 55. helyen áll, ami a korábbi (2008) 40. helyhez képest nagy lépés, ez azonban nem a fogyasztásunk csökkenését jelenti, hanem a többi ország fogyasztásának gyors ütemű növekedését. Az egy főre jutó hazai lábnyom egyébként majdnem akkora, mint Brazíliáé, ott viszont az egy főre jutó eltartóképesség sokkal nagyobb. Így a hazai adottságokat tekintve nincs okunk a büszkeségre.

A tanulmány elolvasható a csatolt dokumentumban!

Forrás: Greenfo

Élő Bolygó Jelentés 2010