Fenntarthatóság szempontjából a középmezőnyben vagyunk

A magyar gazdaság az uniós középmezőnyben helyezkedik el környezeti fenntarthatósági szempontból, ám régióban a legjobb helyen áll - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2010- es Fenntarthatósági Évkönyvéből.

 Az EU a Lisszaboni stratégiája és a gazdasági válság miatt arra kényszerül, hogy fenntartható növekedés felé forduljon. A válság sok mindent elégetett: megsemmisültek fenntarthatatlan termelő ágazatok és nem utolsó sorban az óriási állami források. A profitmaximálás és a fenntarthatóság sokszor ellent mondhat egymásnak - ám hosszabb távon minden cég abban érdekelt, hogy fenntartható környezetben dolgozzon. Vagyis a fenntarthatóság nem kizárólag állami feladat, hanem piaci követelmény is lehet - mondta Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a cég Fenntartható Fejlődés 2010-es évkönyvének bemutatóján.

Magyarország a fenntarthatóság szempontjából az uniós középmezőnyében helyezkedik el. A magyar gazdaság energiaintenzitása a magasabb uniós átlagtól még elmarad, ám 2004 után csatlakozott országok között a legjobb helyen áll. Ugyanakkor látványosan romlott a közlekedés szén-dioxid kibocsátása , 1991 óta ötven százalékkal nőtt - ez a kereskedelmi forgalom növekedésének következménye - illetve az uniós nyitás egy kellemetlen mellékhatása.

A magyar gazdaság erőforrás-termelékenysége az uniótól elmarad, annak ellenére, hogy 25 százalékkal javult 2000 óta, ezzel az újonnan csatlakozott országok között már első helyen áll Magyarország - mondta Vértes.

A magyar cégek kétharmadának nincs környezetvédelmi irányítási rendszere - ez jellemzően a hazai kkv szektor sajátja. A cégek elsősorban a keletkező hulladékok csökkentésre, illetve azok újrahasznosítására törekednek, csak ettől elmaradva következik a termékek tartósságának növelése, az anyagszükséglet csökkentése és a megújuló energiaforrások felhasználása.

A cégekhez hasonlóan a háztartások is a kisebb ellenállás irányba fordulnak - vagyis a beszerzéseknél nem a legfontosabb szempont a környezetbarát technológiák vásárlása.

Az önkormányzatoknak sűrgősség szempontjából az energiatakarékosság a legfontosabb a cél, ami egyben gazdasági kényszer is. Ugyanakkor az önkormányzatok energiatakarékosságra és környezetvédelemre fordítható forrásaik szinte teljes mértékben a pályázatokon elnyerhető pénzektől függnek - ugyanis nincsenek értékelhető saját források erre a célra. Önkormányzatok megítélése szerint ugyanakkor a pályázatokon megszerezhető források szűkösek és a pályázati rendszer is bonyolult.

A Mol csoportnak kiemelt stratégiai célkitűzései vannak a fenntartható fejlődés területén - vagyis a részvényértéket növelő környezetvédő módon kell elérni. Ugyanakkor tévhit, hogy a vegyipar lenne az egyik legnagyobb környezetszennyező - hisz a világ szén-dioxid kibocsátásnak négy százalékáért felelős ez az ágazat - ezen belül a műanyag-alapanyaggyártás egy százalékért , miközben a közlekedés húsz az, energiaipar pedig több mint negyven százalékért - mondta Olvasó Árpád, a TVK vezérigazgatója a kiadvány támogatója.

Forrás: Napi Gazdaság

További információk a hírrel kapcsolatban  alább olvashatók, valamint a tanulmány is letölthető! 

fenntarthatóság felé tett elmozdulás mérésére az évkönyv (10 témakörben) 89 naturális mutatót, valamint 8 ún. kompozit indikátort mutat be, amely utóbbiakat a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziók integrálásának céljával hoztak létre. Az évkönyv újdonságértékét a kiadvány második része tartalmazza. Ez 77 ábrát tartalmaz és a magyarországi vállalatok, a lakosság és az önkormányzatok – elsősorban a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos – tudatosságát, jövőbeli terveit, preferenciáit, várható ráfordításait mutatja be. Ezeket az információkat 2010 októberében reprezentatív felmérések során gyűjtötték össze. 

A nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarország jelenleg több mutató esetében is az EU középmezőnyében helyezkedik el:

a 10 témakörből 1 (gazdasági növekedés) átlag feletti, 7 átlagos és 2 (közlekedés, demográfia) uniós átlagtól elmaradó
a kompozit mutatók esetében 2 átlag feletti, 3 átlagos és 1 átlag alatti.

A felmérések legfőbb megállapításai:

A vállalkozások több mint felénél a partnerek irányába gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel.

Az önkéntes környezeti költségek mutatják a vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.

Az önkéntes környezeti ráfordítások terén összességében már mintegy 10%-os csökkenés várható a következő időszakban, annak ellenére, hogy 5-ből 4 vállalkozás a korábbi évekhez képest nem tervezi csökkenteni ráfordításait ezen a téren.

A lakossági környezettudatosság – legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján – meglehetősen magas szintet ér el. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és felelősen nyilatkozik akkor is, amikor a generációk közötti felelősségvállalásról kell választ adnia, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület környezeti és egészségügyi szempontból a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.
A jelentősebb idő- és pénzráfordítással, fáradtsággal járó energiatakarékossági és környezetvédelmi tevékenységeket jóval kevesebben, kisebb arányban végzik, illetve vállalják fel. Ugyanakkor a drágább (pénzbeni hátránnyal járó), de „valódi” környezettudatosságra utaló „viselkedés” már jóval kevesebbekre jellemző. A háztartások szintjén, az általunk kiválasztott rezsi-típusú kiadások és a közlekedés terén, már jelentős megtakarításra, fogyasztáscsökkenésre nem lehet számítani.

Az önkormányzatok jelenleg az energiatakarékosság területén látják legnagyobb lemaradásukat a környezetvédelemhez kapcsolódóan. Ezt követi az ivóvíz-hálózat kiépítése, amely megfelelő minőségű ivóvizet szolgáltat a lakosság számára, valamint a csatornázás, a szennyvíz megfelelő kezelése. A sor végén a légszennyezés és a zajterhelés áll.
Az önkormányzatok több mint fele az elmúlt években nem is pályázott környezetvédelmi célú programok megvalósítására.
A nagyobb települések önkormányzatai méretükhöz, költségvetésükhöz és – ezzel párhuzamosan – feladataikhoz képest jóval kevesebbet pályáznak, mint a kisebbek.
A pályázati rendszer működ(tet)ésével kapcsolatosan leginkább azzal értettek egyet, hogy a célokhoz rendelt pénz-összegek meglehetősen alacsonyak, azaz a szükséges fejlesztések megvalósítására az eddigieknél sokkal nagyobb támogatási összegekre lenne szükség. Nagyon egyetértettek azokkal a megállapításokkal is, amelyek a pályázati rendszer működésének bürokratikus jellegét (hosszadalmasságát, bonyolultságát, körülményességét) emelték ki. Összességében a legkevésbé negatívan a pályázati információkhoz való hozzáférést ítélték meg az önkormányzatok.

A Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010 teljes egészében itt ingyenesen letölthető.

Forrás: Greenfo