Ezért jobb befektetés a családi ház felújítása, mint egy bankbetét

Január elsejétől minden tulajdonosnak kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni - már amennyiben eladná, vagy hosszú távra kiadná ingatlanát. Az előírás egybecseng az unió és a kormány hosszú távú elképzeléseivel is, hiszen objektív összehasonlítási alapot jelent a potenciális vásárlók számára. Igen fontos az objektív összehasonlítás, hiszen a lakásfenntartási kiadások alig 10 év leforgása alatt megtriplázódtak. Az egyre növekvő gáz-, villany- és vízdíjak miatt sokan sokféleképpen próbálnak spórolni a rezsiköltségen, ám legvégül mindenki számára az épületek "mélyfelújítása" kell, hogy prioritást élvezzen.

Újépítésű ingatlanok esetében már 2009 januárja óta kötelező, míg a már meglévő ingatlanoknál csak önkéntes alapon várták el 2011 végéig az energetikai tanúsítvány elkészítését. A vonatkozó kormányrendelet értelmében azonban 2012. január elsejétől a már meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek, valamint lakások esetében is kötelezővé vált az energetikai tanúsítvány készíttetése abban az esetben, ha ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás, vagy egy évet meghaladó bérbeadás történik.

Az energetikai tanúsítvány egy okirat, amely az épület energetikai minőségét értékeli. Elsődleges szerepe a hiteles tájékoztatás, ahhoz hasonlóan, mint a háztartási gépeknél, ahol az energiafogyasztási címke már régóta használatos. E szerint hazánkban 10 energetikai minősítési osztályba sorolhatják be a szakértők az ingatlanokat. Az "A+" mutatóval jelölt "fokozottan energiatakarékostól", egészen az "I" betűvel jelzett "rossz" kategóriáig.

Az energetikai osztályba soroláskor először meg kell határozni, hogy az épületnél mekkora az a hőveszteségérték, amelyik a szabványoknak éppen megfelel. Ez a követelményérték, vagyis az épület energia fogyasztási követelményének 100 százaléka. Ez egy elvi érték, ilyennek kell, vagy kellene lennie az épületnek, hogy teljesítse a mai szabványokat. A követelményérték függ az épület típusától, térfogatától, valamint hűlő felületétől. Ezután az épület tényleges adatai alapján kiszámítják a tényleges hőveszteséget és az energiafogyasztást.

Végezetül az energetikai besorolást az alapján végzik, hogy az épület fenti módszerrel kiszámított tényleges energiafogyasztása hány százaléka az előírt követelménynek, vagyis a 100 százaléknak. Például egy G kategóriájú épületnél, ha éppen 250 százalék az energiafogyasztás, akkor ez azt jelenti, hogy a mai szabványokhoz képest két és félszeres az épület energiafogyasztása. Az A+ besorolásnál pedig az épület energia fogyasztása legfeljebb 55 százaléka a szabványban szereplőnek.

A cikk folytatása elolvasható a Pénzcentrum. hu oldalon.