Hibrid és elektromos autókat akar az EU a városokba

40 év múlva már nem közlekednének hagyományos autók az európai városokban – ez az egyik fő célkitűzése az Európai Bizottság hosszú távú közlekedéspolitikájának, amelynek részleteit a testület szakbiztosa ismertette hétfőn. Siim Kallas a fehér könyv bemutatóján azt mondta, több mint 40 konkrét intézkedést kezdeményeznek, a kitűzött célszámok pedig szerinte reálisak.

Ambiciózus közlekedéspolitikai tervekkel állt elő az Európai Bizottság hétfőn. A testület közlekedésért felelős tagja a 2050-ig tartó hosszútávú politikai célkitűzéseket ismertette, amelyhez 40 konkrét akciótervet is csatolt.

A Bizottság nem titkolt célja, hogy a fehér könyv csak egy kiindulópont, és Siim Kallas nyilatkozataiból úgy tűnt, Brüsszel számít is arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács jelentősen felvizezi majd a javaslatot.

Mindettől függetlenül a Bizottság célként tűzte ki, hogy 2050-re 60 százalékkal csökkenti a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mértékét, emellett pedig hogy jelentősen mérsékli Európa függését a kőolajtól.

Ennek érdekében az Európai Bizottság 2030-ra felére csökkentené a városokban az úgynevezett hagyományos gépkocsik számát, 2050-re pedig teljesen kivezeti a városi övezetekből a belső égésű motorral felszerelt autókat. Kérdés, hogy mi számít városnak, és mi számít hagyományos autónak.

A testület szakértői egyértelművé tették, hagyományos gépkocsinak számít minden benzines és dízelautó, tehát 40 év múlva már csak hibrid-technológiájú, elektromos, vagy biüzemanyaggal hajtott autók közlekednek majd az „urbanizált régiókban” – legalábbis a Bizottság elképzelései szerint.

Ugyancsak a fenti célszámok eléréséhez járulna hozzá, ha a légiközlekedésben 40 százalékra csökkenne az alacsony széntartalmú üzemanyagok felhasználásának aránya, a hajózásban pedig 40%-ra mérséklődne a fenntartható üzemanyagok fogyasztásának mértéke.

Siim Kallas ambiciózusnak nevezte azt az elképzelést is, amely szerint az EU 2050-re a közepes távolságú személy- és áruszállítások felét a közutak helyett vasúton, vagy vízen kellene lebonyolítani. Ebbe a kategóriába számítja a Bizottság a 300-1000 km közötti utazásokat és fuvarokat. A biztos elmondta, a teherszállításnál már 2030-ra nem lehetne magasabb 30%-nál a közúti fuvarozási arány.

A fehér könyv véget vetne a Transzeurópai Közlekedési Hálózatokkal (TEN-T) kapcsolatos huzavonának, és javasolja, hogy 2030-ra teljes mértékben, üzemképesen épüljön ki a törzshálózat. Az ennek hatósugarába tartozó összes repülőteret be kell kapcsolni 2050-re a legnagyobb sebességű vasúti hálózatba – olvasható a vaskos tervezetben.

Vannak sürgetőbb célok is. A Bizottság például már 2020-ra egységesítené a tagállami légiforgalmi irányító rendszereit, ezzel kiteljesedne az Egységes Európai Égbolt kezdeményezés, és ugyancsak 2020-at jelölték meg iránycélnak a testület szakértői az egységes európai autópálya-matrica bevezetésére is. Bizottsági szakértők elismerték, hogy ez a kezdeményezés a korábban elbukott Eurovignette-javaslat újragondolt változata, immár a személygépkocsikra is kiterjesztve.

Az EU a fehér könyv égisze alatt megismétli a korábbi kezdeményezését is, amely szerint 2050-re lényegében nullára kell csökkenteni a halálos közúti balesetek számát.

Az Európai Bizottság ösztönözné a magántőke bevonását a közlekedési fejlesztésekbe, főként ami a nagyszabású infrastruktúra-modernizációt illeti. Brüsszel számításai szerint 1500 milliárd eurót emésztene fel a kitűzött célok elérése, ehhez tehát a magánszektort, valamint az uniós forrásokat is segítségül hívná a közlekedési biztos.

Siim Kallas ezen belül összegekről és arányokról nem beszélt, de felhívta a figyelmet arra, hogy épp júniusban mutatja majd be a Bizottság a 2013 utáni többéves pénzügyi keret tervezetét, amelyben kiemelt figyelmet kaphat a közlekedés reformja.

Sok pénzről van szó – hangsúlyozta a biztos, de azt is elmondta, a fő cél, hogy „a közlekedés 2050-re megtermelje azt a pénzt, amiből működtetni kell”.

A GreenPeace az európai biztos tájékoztatójával egyidőben kiadott közleményében erőtlennek nevezi a fehér könyvet, megjegyezve, hogy bár a javaslatcsomag tartalmaz intézkedéseket a kibocsátás-csökkentésre, de „nem dolgoz ki egy olyan átfogó stratégiát, ami szénmentessé tenné a közlekedési szektort”.

A nemzetközi környezetvédelmi szervezet kritizálja azt is, hogy a Bizottság 2030 utánra halasztja a leginkább sürgető tennivalókat, arra az időszakra, amikor a mostaninál már 8 százalékkal több szén-dioxidot bocsát ki a közlekedési szféra.

A Greenpeace szakértőjének összegzése szerint az EU a következő generációra akarja tolni a most szükséges feladatok elvégzését, és nem foglalkozik a növekvő olajárakkal sem.

Az ezzel kapcsolatos vádakra Siim Kallas közlekedési biztos azt mondta: a kitűzött célszámok ambiciózusak, ugyanakkor reálisak is. Az észt politikus úgy számol, hogy a 2005-ös szinthez képest 2050-re több mint kétszeresére emelkedik az olaj ára, ráadásul a források is „egyre inkább instabil térségekből származhatnak”.

Forrás: Bruxinfo.hu