Dömping az energia-stratégiák terén

A zöld gazdaság megvalósításához a támogatási lehetőségek és a beruházási hajlandóság szűk keresztmetszetet szabnak, az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés szerint ezért fontos a szabályozási környezetet a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően optimalizálni.

Nemrég jelent meg az EU 2020 európai energiastratégia program, hamarosan elkészül a hazai Energiastratégia, valamint a Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv is. A lehetőség egyedülálló: még sosem állt az energia (és elsősorban a zöld energia) ennyire a figyelem középpontjában.

Az eddig széttagolt minisztériumi struktúra múlt hét végi egységesítését pozitív üzenetként értelmezik a gazdasági szereplők is - súlyának és stratégiai szerepének megfelelő keretet kap az államigazgatásban is az energetika. A készülő Új Széchenyi Terv minden egyes fejezete foglalkozik a zöldenergiával. Ráadásul a jövő félévben esedékes soros EU elnökségünk egyik kiemelt témája is épp az energia kérdése, jövője, a fenntarthatóság.

A nagyszabású és hosszútávú tervekhez azonban számolni kell a gazdasági realitásokkal. Az EU által biztosított pénzügyi források jóval szerényebbek, mint azt a kormány hivatalba lépésekor remélte - jelenleg a támogatási intenzitás nagyarányú csökkentése sajnos a terv. A beruházási kedvet a kormány energiavállatokat sújtó különadója (és főleg annak hosszú távú lebegtetése) visszavetette. Szakértők szerint legalább 5-8 évre lesz szükség a befektetői bizalom újraépítésére. Magyarország kitörését meggátolhatja a bizonytalan világgazdasági helyzet, illetve az EU gazdasági nehézségekkel küzdő tagországainak állapota - így egy vállalat sem lehet biztos, hogy jövőbeli megszorítások nem terhelik majd. A zöld gazdaság megvalósításában a szűk keresztmetszetet a támogatási lehetőségek és a beruházási hajlandóság fogják jelenti, ezért fontos a szabályozási környezetet a rendelkezésre álló forrásokra optimalizálni.

Az energiahatékonyság az egyik, időarányosan a legnagyobb megtérülést hozó és aránylag kevés tőkét igénylő beruházási terület. Minden energiahatékonyságba fektetett forint két forintot takarít meg azáltal, hogy a fel nem használt energiához nem kell erőművet építeni.

A kormány jelenlegi stratégiájában (ÚSZT) kizárólag a lakossági energiahatékonysági programok támogatása szerepel. Holott legalább ilyen fontos az ipari energiahatékonyság is, hiszen az energiafogyasztás 1/3-áért a vállalati szektor felel. Energiahatékony termeléssel nem csak a vállatok járnak jól. Csökkenő költségeik miatt versenyképesebbek lesznek a nemzetközi piacokon (ahol épp az energia-kiadásaik miatt jelenleg versenyhátrányban vannak a legtöbb európai ország vállalataival szemben). Erősödő stabilitásuk miatt lehetőség nyílik a gazdasági válság okozta export-bezuhanás miatt nagy arányban elbocsájtott munkaerő újrafelvételére. Komoly segítséget nyújtanának a kormány által meghirdetett egymillió új munkahely teremtésében is, ráadásul elsősorban vidéken, ahol a legnagyobb szükség van erre.

Az IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés célja, hogy a hazai iparvállalatok számára fórumot biztosítson párbeszédre, a közös érdekek megfogalmazására, képviseletére. Az IPENERG törekvése, hogy az Energia 2020 implementálása, az ÚSZT és az energiastratégia változtatásai megfelelő irányba mutassanak, fenntartható fejlődést biztosítva mind a hazai ipar, mind az egész gazdaság és a munkavállalók szempontjából.

Forrás: Greenfo