Cél az energiafüggőség csökkentése

Alapvető célként az energiafüggőség csökkentését irányozza elő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott "Nemzeti Energiastratégia 2030" című irat, amely egészében olvasható a csatolt dokumentumban. A dokumentum szerint ennek eléréséhez szükség van a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedésekre, az alacsony CO2 intenzitású villamos energia termelés arányának növelésre, a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztésére és az alacsony CO2 kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelésére.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumot, amelyben Magyarország következő 20 évének energetikai célkitűzését gyűjtik össze. A dokumentum szerint az előttünk álló időszakban az energiastruktúra-váltás során ki kell használni az energetikai fejlesztésekben rejlő foglalkoztatási és gazdasági növekedést elősegítő lehetőségeket.

A dokumentum alapvető célkitűzésként az energiafüggősség csökkentését határozza meg, amely cél eléréséhez öt eszközt említ: energiatakarékosság, megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, a multifunkcionális mezőgazdaság létrehozása, valamint az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. A készítők szerint ez garantálja a piaci földgáz beszerzési árat, ami mellett a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét, míg a hazai szén- és lignitvagyon (10,5 milliárd tonna) - a jelenlegi kitermelési kapacitás és infrastruktúra megőrzésével - a hazai energetika stratégiai tartalékát képezi.

Energiatakarékosság

Az energiatakarékosság terén a stratégia a teljes felhasználási és fogyasztási értékláncot átfogó energia-megtakarítási intézkedések szükségességét hangsúlyozza. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 6 százalékkal növekedjen 2030-ig, azaz ne haladja meg az 1150 PJ értéket (vagyis a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket) a CO2-kibocsátás csökkentése mellett. Az energiahatékonyság növelésében fontos területként említik az épületenergetikai fejlesztéseket, a megfogalmazott cél alapján az épületállomány fűtési energiaigényét 30 százalékkal kellene mérsékelni 2030-ra.

Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése

A stratégia a megújulók primer energia felhasználásban érvényesülő jelenlegi kb. 7%-os részarányát 2030-ra mintegy 20%-osra növelné, amelyből 2020-ra az uniós vállalásokkal összhangban 14,65%-ot kell elérni. A tervezet (az NCST-vel összhangban) kiemelt fontosságok tulajdonít a kapcsoltan termelő biogáz és biomassza erőműveknek, és a geotermikus energia-hasznosításnak, főként a hőtermelés tekintetében. Ugyancsak számolnak a napenergia és a szélenergia részarányának növekedésével is.

Korszerűbb erőművek

A jövőben kieső áramterelő blokkok kiváltását illetően egy részletes kritérium-rendszer kidolgozásának szükségességét hangsúlyozza a dokumentum, aminek egyik meghatározó eleme lenne, hogy a villamos energia termeléshez kapcsolt jelenlegi CO2 intenzitásnak 370 gramm CO2/kWh szintről kb. 200 gramm CO2/kWh-ra kell csökkennie. A stratégia szerint ez nagy valószínűséggel csak úgy valósítható meg, ha a megújulók nagyobb teret kapnak, és az új paksi blokkok is megépülnek a meglévők üzemidő-hosszabbítása mellett. A meglévő atomerőművi blokkok 2032-37 közötti leválása után azonban ismét nőhet az átlagos CO2-kibocsátás az erőművi szegmensben, amennyiben a széndioxid-leválasztás és tárolás (CCS) technológia nem válik piacéretté.

Távfűtés

A vitairat nem számol a tavfűtés szerepének jelentős növekedésével, azonba célként határozza meg a műszaki színvonal emelését és az alacsony hőfokú távfűtésre való áttérést. A vizsgált forgatókönyv alapján a megújuló hőenergia előállítás aránya a teljes hőfelhasználáson belül a jelenlegi 10 százalékról 25 százalékra nő 2030-ra, amibe beleértik az egyedi hőenergia előállító kapacitásokat (biomassza, nap- és geotermális energia) is.

Közlekedés

A stratégia vitairata nagyban számol az alternatív üzemanyagok és meghajtások térnyerésével. Kitűzött cél 2030-ra az elektromos (közúti és vasúti)- és hidrogénhajtás (közúti) arányának 14 százalékra-; a bioüzemanyag felhasználás 15 százalékra növelése. A készítők hozzáteszik, hogy A közlekedés elektrifikációja elsősorban az atomerőművi költséghatékony villamos energiára építhető.

Erősebb állami jelenlét

Az állam árampiacon betöltött jelenlegi szerepének megőrzése és erősítése mellett (MVM) célkitűzésként kerül meghatározásra a földgáz és kőolaj szektorban lévő állami szerepvállalás megteremtése, különös tekintettel a 2015-ben lejáró magyar-orosz hosszútávú gázár megállapodásra. Ez történhet az MVM Zrt. új jogosítványokkal való ellátásával, új állami földgáz kereskedelmi cég létrehozásával, vagy meghatározó hányad vásárlásával jelentős piaci részesedéssel rendelkező cégben.

Bencsik a stratégiáról

Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár a dokumentummal kapcsolatban úgy fogalmazott az MTI-nek, hogy az energiastratégia keretében a kieső erőművek pótlására részletes feltételrendszert dolgoznak ki, amelynek egyik eleme lesz a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás egyharmaddal történő csökkentése. Ez úgy érhető el - fűzte hozzá -, hogy növekszik a megújulók részaránya, és - amennyiben a kormány a megfelelő biztonsági és gazdaságossági elemzések ismeretében úgy dönt - a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokkok létesülnek. Megfelelő költséghatékonyság esetén a megnövelt hatékonyságú modern gázturbinák és széntüzelésű erőművek is reális alternatívát jelenthetnek.

Az államtitkár közlése szerint hat forgatókönyvet dolgoztak ki, amelyben hármat - a beruházási igény, a szén-dioxid-kibocsátás, a várható áramár és a nettó importigény alapján - közel azonos értékűnek ítéltek a tervezet kidolgozói, de a társadalmi vita végéig nem foglalnak állást egyik mellett sem. Bencsik János elmondta azt is, hogy a tervezet szerint stratégiai tartaléknak tekintik a hazai lignitvagyont a jelenlegi kitermelési kapacitással és infrastruktúrával, de a szén-dioxid- leválasztási és tárolási technológiák alkalmazásával.

Az államtitkár hozzátette, hogy a tervezetet kidolgozó szakemberek arra számítanak, hogy a hő célú felhasználás mintegy másfél-két milliárd köbméterrel csökkentheti a földgázfelhasználást. Ugyanakkor valamennyi alternatíva azzal számol, hogy 2020 után jelentősen - három-négy milliárd köbméterrel - nő majd a villamos erőművek igénye, így mindegyik forgatókönyv szerint a földgáztüzelésű erőművek képviselik a legnagyobb részarányt. Az egyoldalú gázimport-függőség súlyos ellátás-biztonsági kockázatot, tartóssá válása pedig jelentős árkockázatot is jelent. A földgázhálózat határkeresztező kapacitásainak bővítésével lehet javítani az ellátásbiztonságot, és segíteni a gázpiaci verseny kialakulását.

Forrás: Portfolio.hu

A "Nemzeti Energiastratégia 2030" letölthető a csatolt dokumentumban.

Forrás: kormany.hu

Energiastratégia 2030!