Bükkaranyosi alternatíva

A negyvennégy település alkotta térségi akciócsoport 2007-ben döntött arról, hogy elsősorban közösségi energiatermeléssel, megújuló energiaforrások hasznosításával kíván foglalkozni. Az egyre több sikert elkönyvelő együttműködéshez Miskolc városa után Eger, majd Paks csatlakozott. Idén nyáron pedig már együtt nyújtottak be pályázatot Brüsszelbe, immár Salgótarján, Veszprém és Kecskemét közreműködésével.

Termelni, tárolni, elosztani, újrahasznosítani, s mindezt integrálva - hangzik pofonegyszerű szavakkal a képlet, amelyből látszólag a fantázia világába tartozó végeredményt kerekít ki a mérnökember. Dr. Nagy József kezdetben negyvennégy, javarészt borsodi település javára kezdte el megszervezni a megújuló energiaforrások hasznosítását és a 21. századi tiszta technikák, technológiák alkalmazását. A keretet a bükkaranyosi székhelyű Bükk-Miskolc Térségi LEADER Akciócsoport, a Bükk-MAK LEADER jelenti, amely ma már stratégiai kapcsolatban áll Miskolccal.

Hidrogént a falunak

Az energetikai integrációban külön csoportokat alakítottak ki. Az első ütem a negyvennégy borsodi falu esetében már működő rendszer, s az „1 falu - 1 MW" nevet kapta. E településeken az első pályázati felhívás 27 közösségi energiaudvar megvalósítását teszi lehetővé, közülük kilenc már megszületett, energiát termel, virtuálisan összekapcsolódnak egymással is, és további termelő- és fogyasztóegységekkel. Az „1 falu - 1 MW" program második ütemének megvalósítására a Bükk-Mak LEADER megszervezett egy 27 tagú konzorciumot, amellyel nyert is a KEOP „Megújuló energia alapú térségfejlesztés" pályázatán. Július közepe óta tehát az állam is pártfogója a borsodiak energetikai összefogásának.

A második ütem legalsó integrációs szintje a biomasszának alkalmas hulladék-alapanyagok begyűjtésére terjed ki, s egyelőre tizenegy önkormányzat, hat nonprofit szervezet, egyházközség szerepvállalásával a konzorciumi tagok vállalkoznak a szerves hulladék beszállítására a mikrokörzetekben elhelyezett biogázüzemekhez, hogy ott energiát állíthassanak elő. Nagy Józsefék megnézték, hogy mit tesznek a világ más részein a szerves hulladékkal, s találtak is egyszerű, szakaszos eljárásban, olcsón termelő biogázüzemet, mégpedig Indiában, ezerszám. Igaz, ott koncentrált állapotban, palackokban hazaviszik az emberek a gázt, vagy járművek üzemanyagaként hasznosítják. A borsodi településeken ehhez hasonló technológiával lehet biogázt nyerni, de a beszállított alapanyagért pénzt, áram- vagy hőenergia-bónuszt kaphatnak majd a tevékenységre szerződő családok, szervezetek.

A szisztéma integrációs szintjeinek egyikét legjobban a „polgáriasodó" fogalmával lehet meghatározni. A bükkaranyosi dombokon maholnap lesz is ilyen kategória: ez lesz a hidrogénfalu, itt épül ki teljesen a „hidrogén-infrastruktúra", amely a már működő szélerőműre és a többi megújuló energiaforrásra alapozva állít elő és tárol is energiát. A felhasználó egy harminchárom kisbirtokból álló vállalkozás lesz, a falu közösségi elektrolizálóval rendelkezik majd, s a vízből az áram segítségével kinyert hidrogént puffertartályokban tárolják, onnan továbbítják a házakhoz, ahol azt árammá és hővé alakítják.

A cikk folytatása a PIAC& Profit oldalon található.

Forrás: Piac&Profit