Beszámoló a kötelező átvételi rendszer 2010. évi alakulásáról

2010-ben a KÁT rendszerben értékesített villamos energia mennyisége 7 190 GWh volt, amely 5,4%-kal több a 2009. évi mennyiségnél.

Az értékesített mennyiség bővülése nagyrészt a megújuló alapú technológiáknak köszönhető (10,6%-os növekedés), amelyhez egyértelműen a szélerőművek értékesítése járult hozzá a legnagyobb mértékben (a szélerőművi kapacitások jelentős, 116 MW-os bővülése folytán). A többi megújuló technológia közül a biogázt érdemes kiemelni, ahol az értékesített villamosenergia-mennyiség több mint kétszeresére, 45 GWh-ra nőtt (8 új belépő termelő miatt). Az értékesített mennyiségre csökkentőleg hatott azonban a nagy vízerőművek (Kisköre, Tiszalök) árvízvédelmi okok miatti termeléskiesése.
A fajlagos „támogatás” (a „támogatott” ár és a KÁT rendelet szerinti, támogatást nem tartalmazó alapár különbsége) 2010-ben átlagosan 11,78 Ft/kWh volt, ami az előző évhez képest 2,2%-os növekedést jelent. A megújuló alapú villamosenergia-termelés 12,06 Ft/kWh fajlagos „támogatásban” részesült, a kapcsoltan hőt és villamos energiát termelők (a továbbiakban: kapcsolt termelők) számára pedig 11,75 Ft/kWh volt a „támogatás” mértéke.
Megnevezés                                                                                         2009                                                            2010                   Változás mértéke

KÁT keretében értékesített villamosenergia-mennyiség           6 823 GWh                                               7 190 GWh                   +5,4%
Átlagos fajlagos KÁT „támogatás”                                                  11,53 Ft/kWh                                           11,78 Ft/kWh                +2,2%                                                                          KÁT „támogatás” összege                                                                78,67 Mrd Ft                                            84,7 Mrd Ft                    +7,7%
2010-ben az összes kifizetett „támogatás” elérte a 84,7 Mrd Ft-ot, ami az előző évhez képest 7,7%-os növekedésnek felel meg. A „támogatási összeg” kétharmada (56,7 Mrd Ft) a kapcsoltan termelt villamos energiához volt köthető. A megújuló bázisú termelőkhöz a „támogatási összeg” egyharmada (28 Mrd Ft) került, míg a hulladékból termelt villamos energia mindössze 1%-os arányban részesült a teljes „támogatási összegből”.
A KÁT mérlegkör tekintetében elmondható, hogy 2010-ben a KÁT értékesítők havi termelésüket jellemzően felültervezték, így a KÁT rendszerben allokált mennyiség októbert kivéve minden hónapban meghaladta a tényleges mennyiséget. Ez hozzájárult ahhoz, hogy 2010-ben a KÁT mérlegkör szabályozási energia költsége kiugróan magas, több mint 18 Mrd Ft volt. A felültervezés hátterében valószínűleg a havi előlegszámla benyújtásának lehetősége állt, ami azonban 2010 decemberében jogszabály-módosítás következtében megszűnt.
A megújuló és hulladék alapú villamosenergia-termelésre vonatkozó uniós célkitűzéseket figyelembe véve hazánk már 2005-ban teljesítette a 2010-re meghatározott 3,6%-os részarányt (a teljes bruttó villamosenergia-fogyasztáshoz viszonyítva). 2010-ben a megújuló energiából és hulladékból termelt
Beszámoló a kötelező átvételMi r endszer 2010. évi alakulásáról
villamos energia aránya az összfogyasztáson belül elérte a 7,58%-ot. A megújuló és hulladék alapú villamosenergia-termelés ösztönzése klímavédelmi szempontból is kívánatos, hiszen jelentős mennyiségű széndioxid-kibocsátás kerülhető el.
A beszámoló felépítése a következő: az 1. fejezetben bemutatjuk a KÁT rendszer működését és elszámolási rendszerét. Ezt követően a 2., illetve a 3. fejezetben ismertetjük a KÁT rendszer 2010. évi legfőbb adatait, majd a rendszer által támogatott technológiák részletesebb elemzésére kerül sor. A következő, 4. fejezet tartalmazza az ún. KÁT mérlegkör legfontosabb mutatóit. A beszámoló 5. fejezetében a KÁT rendszer értékelése, majd a célkitűzések ismertetése történik meg.

A teljes anyag elolvasható a csatolt dokumentumban!

Forrás: Magyar Energia Hivatal

KÁT beszámoló