Bencsik: helyi megoldásokra épít a nemzeti energiastratégia

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. február 18-án Nagymányokon és Szentlőrincen ismertette és vitatta meg a térség országgyűlési- és önkormányzati képviselőivel, valamint a gazdasági élet helyi szereplőivel a "Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re" című dokumentum célkitűzéseit, a kormány energiapolitikai elképzeléseit. Az államtitkár Szentlőrincen megtekintette a város geotermikus energiát hasznosító távfűtőművét, Nagymányokon pedig a térségben fellelhető mecseki szénvagyon hasznosításának helyi lehetőségeiről tájékozódott - derül ki a fejlesztési tárca közleményéből.

Szentlőrincen tartott tájékoztatóján az államtitkár kiemelte: a stratégiai dokumentummal a kormány célja egy olyan szakpolitikai keretrendszer felvázolása és megteremtése, amelynek eredményeképpen a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartása mellett születik meg az energia- és klímapolitika összhangja. Ennek az összhangnak példaértékű megtestesülése a 800 lakás és több hivatali helyiség távhőellátását megújuló energiával biztosító szentlőrinci fűtőmű is - tette hozzá.

Szentlőrincen Bencsik János megtekintette a rendszerfőpróbáját annak a hat darab vertikális talajszondának, amelyek az épülő kistérségi egészségügyi központ földhőn alapuló fűtési és hűtési rendszerének lelkét jelentik, majd vendéglátóival megnézte a település melletti 80 hektáros energiaerdőt. A látottakról szólva az államtitkár elmondta: a kormány - ahogyan azt a megújuló cselekvési tervben is lefektette - a regionális célokat és igényeket kiszolgáló lokális megoldásokat kívánja támogatni a jövőben, főleg ha azok munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak a magyar gazdaság megerősödéséhez; az olyan kezdeményezéseket, mint az egészségügyi központ fűtési rendszere, vagy a most meglátogatott energiaerdő.

Nagymányoki találkozóján kifejtette: az ország 2030-ig tartó energiastratégiájának meg kell felelnie és ki kell szolgálnia az elsődleges nemzeti érdekeket - garantálnia kell az ellátásbiztonságot, támogatnia kell az energiaimport-függőség csökkentését, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét és nem utolsó sorban érvényesítenie kell a környezeti szempontokat is. Éppen ezért a kormány kész szakmailag is támogatni a hazai energiahordozók környezetkímélő, fenntartható, költséghatékony felhasználását célzó projekteket - tette hozzá Bencsik János.

Az Energiastratégia 2030 dokumentum kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők - a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek - jelölik ki. Ezen keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése. Ezen legfőbb célok megvalósítását szolgálni hivatott eszközrendszer öt elemét a stratégia a következőkben határozza meg: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, atomenergia szerepének fokozása, regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése, új energetikai intézményrendszer kialakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettőse.

A szükséges társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatását követően az Országgyűlés várhatóan júniusban dönthet a "Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re" című dokumentumról.

Forrás: Portfolio.hu