Behozza árát a passzívház

A passzívházaknak sok előnye van, de a legfontosabb, hogy a nagyon alacsony fűtési energiafelhasználás kiváló komfortérzettel társul. Ennek azonban ára van: extra vastag hőszigetelés, háromrétegű ablakok, hővisszanyerős szellőztetés... Ez az ár nemcsak pénzben fejezhető ki, hanem az anyagok előállításához, szállításához és beépítéséhez szükséges energiában, a kibocsátott szén-dioxidban, kén-dioxidban és egyéb környezeti hatásokban is. Gyakran felmerül, vajon megéri ez?

Egy családi ház teljes életciklusa

Vegyünk példaképpen egy ma épülő, kétszer 100 m2 alapterületű kétszintes családi házat, külső polisztirol hőszigeteléssel ellátott blokktégla fallal, vasbeton alsó-, és fagerendás, ásványgyapot hőszigetelésű felső zárófödémmel. Tételezzük fel, hogy a fűtést gázkazán szolgáltatja. Nézzük csak az épülethatároló szerkezeteket, azaz ahol a hő kiszökik és ne foglalkozzunk a belső falakkal, födémekkel stb., amiknek nincsen közvetlen hatása a fűtési energiamérlegre. Ugyanígy hanyagoljuk el most a melegvíz-készítés, világítás, háztartási gépek, stb. anyagfelhasználását és energiaigényét, viszont vegyük figyelembe a fűtési és szellőztető rendszert.

Többféle környezeti hatást lehet vizsgálni, de a kutatások azt mutatják, hogy a primer energiaigény viszonylag jól jellemzi a termék “környezetbarátságát”. A példaépület teljes életciklusára vetített primer energiaigényét mutatja az alábbi ábra, különböző épületenergetikai szintek esetén.

 

Szerző: Dr. Szalay Zsuzsa

A cikk folytatása elolavasható az Index.hu oldalon.