Az Európai Parlament előtt az energiahatékonyságról szóló irányelv

Az irányelv révén a környezetvédelmi szakbizottság szerint egy átlagos európai háztartás akár 1000 eurót is megtakaríthat évente. Ha teljesül az öt éve kitűzött cél, azaz 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az unió energiafelhasználását az energiahatékonyság javításával, az több mint 80 milliárd euró megtakarítást hozhat, és Európa-szerte egymillió új munkahely jöhet létre.

Az irányelv ennek érdekében azt írja elő a tagállamoknak, hogy évente 1,5 százalékkal csökkentsék az energiafelhasználásukat. Peter Liese elmondta: a kellő mozgástér biztosítása érdekében az irányelv azt nem szabályozza, hogy a tagállamoknak hogyan kell a megtakarítást elérniük.

A két néppárti EP-képviselő kifejtette: az irányelv önmagában nem teljesíti a kitűzött célt, de bíznak abban, hogy a tagállamok önként túlteljesítik a tervet legalább annyival, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkentsék az Európai Unió energiafelhasználását.

A német képviselő kifejtette: a tagállamoknak több eszköz is rendelkezésükre áll, hogy az energia-megtakarítást a magánszektorban is elősegítsék. A kis- és közepes vállalkozásoknak közvetlen támogatást nyújthatnak a környezetbarát befektetésekre, technológiákra, "akár egy energiatakarékos hűtőszekrényre, mosógépre vagy a lakás szigetelésének korszerűsítésére" - részletezte Peter Liese. Emellett a tagállamok kedvezményes hitelekkel és adókedvezményekkel is segíthetik az energiatakarékosságot szolgáló beruházásokat.

Az eredeti javaslat értelmében az önkormányzati tulajdonban lévő épületeknek évente legalább - alapterületükhöz mérten - 3 százalékát fel kellett volna újítani, hogy energia-takarékosabbak legyenek, ám ez az érintettek tiltakozása miatt kikerült a tervezetből - magyarázta a konzervatív EP-képviselő, hozzátéve, hogy az állami tulajdonban lévő és a központi kormányzat által használt épületek évi 3 százalékos korszerűsítési kötelezettsége szerepel a tervezetben.

Peter Liese úgy véli: az energiahatékonyság növelése, az energiatakarékosság rendkívül költséghatékony módja az úgynevezett "20-20-20" cél teljesítésének.

"Az energiahatékonyság a koncepcióváltás legolcsóbb része. Így minden befektetett euróval több szenet, földgázt és olajat spórolunk meg, mintha kizárólag a megújuló energiaforrásokra összpontosítanánk. A fel nem használt energia ugyanis nem igényel sem új vezetékhálózatot, sem erőműveket. A pénz pedig jobb helyen van, ha a helyi termelőkhöz és iparágakba áramlik, mintha Putyin és az olajsejkek teszik zsebre" - indokolta álláspontját Liese. Egyúttal közölte, hogy az Európai Bizottság számításai szerint Európa-szerte egymillió új munkahely jöhet létre az energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházások kapcsán.

Forrás: MTI