Alattomos energiafalók

Amikor egy háztartás energiafogyasztásának csökkentésén gondolkodunk, érdemes alaposan számba venni az olyan lehetőségeket is, amelyek elsőre talán nem tűnnek számottevőnek. Vannak a környezetünkben olyan fogyasztók, amelyekről nem is sejtjük, hogy jelentős mennyiségű energiát emésztenek fel, még akkor is, ha azt gondoljuk, hogy nem fogyasztanak. Tipikus példái ennek a szórakoztatóelektronikai eszközök készenléti jelzései, és a mobiltöltők is.

Szakértői számítások szerint, csak Magyarországon évente kétmilliárd forintot pazarolunk el ezeknek a nélkülözhetetlen, de igen alattomos fogyasztóként viselkedő adaptereknek a nem megfelelő használatával. Az emberek többsége abban a hitben él, hogy a töltők csak akkor vesznek fel energiát, amikor az akkumulátor feltöltésének céljából rá van csatlakoztatva a mobiltelefon. Ezek a készülékek azonban akkor is fogyasztanak, amikor csak magukban kapcsolódnak a hálózathoz, tehát nem töltenek telefont.

Az egyes kimutatások alapján Magyarországon jelenleg valamivel több, mint 11 millió mobil előfizetés van, és a szakemberek úgy becsülik, egymillió ember soha nem húzza ki az asztala, ágya mellett, vagy épp a konyhában bedugott telefontöltőt. Az adapterek óránként átlagosan egy watt teljesítményt vesznek fel üresjáratban is, ami így mintegy 24 millió wattot jelent naponta. Ha ezt a fogyasztást számszerűsítjük, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy évente annyi energiát pazarolunk el csak ezért, amennyit a paksi atomerőmű öt óra alatt állít elő, egy szélerőműnek pedig ez a mennyiség nagyjából az éves átlagos össztermelését teszi ki.

Az elfogyasztott energiához természetesen széndioxid-kibocsátás is párosul, tehát nemcsak fölösleges többletköltségbe verjük magunkat, ha elmulasztjuk kihúzni a töltőt, de még indokolatlan környezetterhelést is okozunk általa.

Az az egyetlen apró mozdulat tehát, amivel kihúzzuk az adaptert a konnektorból, pénzt takarít meg a családnak, és hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Mondhatnánk persze, hogy egy háztartás fogyasztása, vagy a fogyasztásához párosuló széndioxid-kibocsátás aligha befolyásolja érdemben a globális klímaváltozást. Egy háztartás energiapazarlása nyilván nem, ha azonban azt vesszük alapul, hogy csak Magyarországon, csak a mobiltöltők üresjáratban a paksi erőmű öt órás termelését használják el, akkor európai, sőt globális méretekben ez már igen komoly mértékű erőforrásokat emészthet fel. Ha ezt megspórolnánk, komoly lépést tehetnénk a klímaváltozás megfékezéséért. Ehhez képest az az aprócska mozdulat igazán nem tűnik nagy fáradságnak.

Vannak egyébként eszközök, amelyek segíthetnek egyszerűsíteni, megkönnyíteni a spórolást. Ilyenek például az időzíthető dugalj-adapterek, amelyek beállíthatók például egy telefon töltési ciklusára, amelynek letelte után automatikusan leválasztják a töltőt a hálózatról.

Üresjáratban egyébként a telefontöltők mellett más, hasonló eszközök is jelentős mennyiségű felesleges energiát emésztenek fel. Ilyenek a hordozható számítógépek, a fényképezőgépek, kamerák, vagy épp az ezek működtetéséhez használható akkumulátorok töltőberendezései. Ha több ilyet is használunk, célszerű lehet ezeket egy olyan központi elosztóban használni, amely egy kapcsolóval egyszerűen áramtalanítható, vagy időzítővel van ellátva, így valamennyi üresjárati fogyasztót le tud kapcsolni, miután már nincs szükség a töltési funkcióra.

Forrás: HVG.hu