A Villamos energia törvény módosítási szándéka és a hazai fapiac összefüggése

A VET változtatására a Parlament előtt lévő tervezethez Lázár János képviselő azt javasolta, hogy a zöldáram célú biomasszába a 8 cm-nél vastagabb rönk ne számítson bele. Ezzel a FAGOSZ elnöksége nem ért egyet

Lázár János a T/1941/6 módosító javaslata egyik része szerint 2011-ben 15% helyett 25%-kal, 2012-ben 30% helyett 35%-kal csökkenne a KÁT rendszerben értékesített zöldáram ára. Ez a biomassza alapú és az egyéb megújuló alapú zöldáram termelőkre is vonatkozna. A javaslatnak ez a része drasztikusan befolyásolná a távfűtés árát mindenhol, ahol ezt a KÁT-ban résztvevő u.n. kogenerációs (villany+hő termelése) gázmotorokkal oldják meg. A több millió áram vásárló kereszt-finanszírozza a néhány százezer ilyen távfűtés fogyasztót (miközben a gáz cégek ehhez sok gázt eladnak). Ezen arány miatt a zöldáram bármely árcsökkenésénél erősen nagyobb mértékben kell a gázmotoros távhő árát emelni ahhoz hogy annak üzemeltetője ugyanúgy "pénzénél legyen". A 2002-ben született megoldás mára csapdává vált. Az ügy nagysága és érintettjei miatt ez politikai döntési téma. A sajtó ezzel terjedelmesen és alaposan foglalkozik.

A Lázár javaslat, másik része szerint, tehát a VET tervezett változtatásával a biomassza fogalma azzal "pontosodna", hogy az erdőgazdálkodásból származó 8 cm-nél vastagabb fűrészipari és papíripari rönk, vagy annál magasabb rendű faválaszték valamint az ezekből előállított apríték kikerülne a KÁT szempontjából biomasszaként elszámolható körből. A javaslat erre egy további § kapcsán rá is erősít, illetve az illegális forrású fát is kizárja a a VET szempontjából biomassza körből. (E helyen tévesen nem a 2009. évi új, hanem az 1996. évi rési Evt-t hivatkozza a javaslat.) A VET szerinti biomassza fogalom e szűkítési javaslatát a sajtó alig taglalta.

A javaslat megvalósulásának várható fapiaci hatása:

1.) A zöldáram ár csökkenését az erőművek hosszú távú szerződéseikben és eseti beszerzéseikben is érvényesíteni fogják alapanyag, tehát fa beszállítóik felé a fa áram előállítási költséghányadának megfelelően. Tekintve, hogy a biomassza erőművek mintegy 1 millió m3 fát fogyasztanak, e téren tett bármely árcsökkentési kezdeményezésük ki fog hatni az egész hazai fapiacra, sőt akár az exportban elérhető árainkra is hatással lesz. Nyilván fa ipari felhasználói (fűrészüzemek, falemezgyártók, parketta és fa csomagolóanyag gyártók, stb.) ezt örömmel fogják fogadni. Az erdőgazdálkodókat és ezek alvállalkozóit ugyanakkor érzékenyen érinti majd és munkájuk költség viselő képessége csökkeni fog, amely az általuk foglalkoztatottak számának visszafogásában is megjelenik olyan vidékeken és képzettségi körben ahol és akiknek más lehetőségük nincs.

2.) A biomassza fogalmat szűkítő javaslatrészben a papíripari rönk kifejezés nem szakszerű, a szaknyelv ilyen fogalmat nem ismer. Az igazi problémája e javaslatrésznek azonban a 8 cm-es átmérőkorlát, aminek tényleges és teljes érvényesítése becslésünk szerint éves szinten mintegy fél millió m3 hazai erdőgazdálkodóktól származó, máshol rövidtávon nehezen vagy nem értékesíthető hengeresfát zárna el a biomassza erőművek elől, illetve tenné lehetetlenné a hazai erdőgazdálkodóknak ezen - a téli véghasználatok által részben már letermelt - árualap értékesítését. A 18 cm átmérő alatti hengeresfa még a tervutasításos időkben sem volt rönk, ma pedig 24-30-nél kezdődik a rönk feldolgozásának gazdaságossági határa.
A 8 cm-es korlát hatálybalépésének napjától az említett mintegy fél millió m3 hengeresfa a hazai és export piacainkon is hirtelen többletként, így erősen árromboló tényezőként fog megjelenni, annak minden foglalkoztatási és vállalkozás gazdaságossági, likviditási következményeivel együtt. Egyetértünk azzal a helyes szándékkal, hogy ipari feldolgozásra alkalmas rönk ne kerülhessen a biomassza erőművek kazánjaiba. Ugyanakkor nem értünk egyet azzal, hogy a Lázár javaslat szerinti 8 cm-es átmérő korlátozás a VET hatályos szövegében megjelenhessen.

Meg kell említeni, hogy a hazai erdőkben túlhasználat a biomassza erőművek színrelépése előtt, de azt követően sem volt, aminek alapja a szoros hatósági előírás, a szakhatósági ellenőrzés és a szakszerű erdőgazdálkodás. Sőt, a tényleges fakitermelés még a hatóság megállapította erdőtervi lehetőségektől is már sok év óta elmarad.

A FAGOSZ javaslata: Gázmotor helyett fa alapú távfűtőmű, a faipar versenyképességének javítása

Tudva, hogy a fa fűtési felhasználásának hatásfoka sokkal jobb, mint az önmagában áramtermelésbe vonásáé, egyben érzékelve a "gázmotor KÁT híd" lebontásának, szűkítésének szándékát, azt javasoljuk, hogy ahol csak ez műszakilag megoldható és közeli rászállításból a faellátás biztosítható, a távfűtést is szolgáló gázmotorokat helyi fafűtőművekre kellene cserélni úgy, hogy ezek a beüzemelés után kisebb méretű áramtermelő egységekkel is bővíthetők legyenek. A fél millió m3-nyi említett árutömeg és a mögötte lévő vállalkozások, munkavállalók alól ugyanis nem szabad egy mozdulattal "kirántani a szőnyeget", először létre kell hozni azt a piacot, ahova a most kevésbé hatékonyan felhasznált fatömeget át lehet terelni.

Természetesen ugyanezen gondolat mentén meg lehet és kell vizsgálni a hazai faipar fejlesztésének azon lehetőségeit, mely által a mainál nagyobb mennyiségben versenyképes többlet vevők lehetnek e fa tétel egy részére. Az Új Széchenyi Terv hamarosan megnyíló pályázatai bizonyára hozzájárulnak majd ehhez. A millió m3-es nagyságrend alapján azonban a VM és az NFM összefogásában érdemes lenne a hazai erdők faanyaga minél jobb hasznosítását elősegítő koncepciót kidolgozni, amihez a FAGOSZ mint szakmai szervezet szívesen rendelkezésre áll.

Végül említést érdemel, hogy a FAGOSZ (melyben erdőgazdálkodók, faipari és fakereskedelmi cégek is tagok) elnöksége már 2004-ben kidolgozta Állásfoglalását a fából termelt zöldenergiával kapcsolatban. Már akkor javasoltuk az áttekintő állami stratégiaalkotást e téren, illetve a regionális, kisebb, méret-sávonként eltérően támogatott faerőművekre tettünk javaslatot. Örömmel látjuk, hogy az állami akarat is most ebben az irányban változik. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a létrejött és a közel egy évtized alatt bejáratódott üzleti, áruforgalmi kapcsolatrendszert csak kiegyensúlyozottan, a piaci fa árukínálat áttereléséhez az új felhasználási lehetőségeket előzetesen megteremtve szabad átalakítani, annak már említett munkaerő-piaci veszélyei miatt is.

A fentiekeet is tartalmazó, összesen 8 oldalas "FAGOSZ észrevételek" pdf-ben letölthető.

A KÁT rendszerben résztvevők 2009-ben, a KÁT millliárd Ft-ban mért forgalmával.

Forrás: FATÁJ Online