A légkondícionáló viszi, amíg a szigetelés hozza a pénzt

Magyarországon az elmúlt száz év alatt közel 0,7 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, folyamatosan dőlnek a melegrekordok, egyre szélsőségesebb az időjárás, mialatt energiafelhasználásunk – ennek következtében pedig szén-dioxid-kibocsátásunk is – folyamatosan növekszik.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et, a Kárpát-medence pedig fokozottan sérülékeny terület ebből a szempontból, hiszen ami világszerte 2 Celsius-fok hőmérsékletemelkedést jelent, az itthon 3–4 Celsius-fokot jelent a következő századfordulóra. Mindez egyenes arányban áll energiafelhasználásunkkal, s az ennek következtében emelkedő szén-dioxid-kibocsátással, amelyet nyáron legnagyobb részt légkondicionálók használata idéz elő.

Ördögi körforgásba érünk ezzel, mivel a légkondicionálók működtetése a legtöbb energiát igénylő megoldás, amivel csak tovább emelkedik a légkör szén-dioxid-tartalma, ez pedig tovább növeli az átlaghőmérsékletet és 8-10 ezer forinttal a villanyszámlát.

Emellett kevesen tudják, hogy az otthonok hőmérsékletének 1 Celsius-fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 Celsius-fokkal való növelése. A Knauf Insulation szakemberei szerint klímaberendezések helyett árnyékolás és egy legalább 10 cm vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelés révén 5-7 Celsius-fokkal is csökkenhet a lakások belső hőmérséklete, anélkül, hogy terhelnénk a Föld energiakészletét. Ráadásul az üveggyapot csaknem 100 százalékban újrahasznosított üvegből készült termék, emiatt pedig nem csak pénzt és energiát takarítunk meg, hanem aktívan hozzájárulunk a környezetvédelemhez.

Az energia nem vész el, csak szén-dioxidot termel

Magyarországon az elmúlt száz év során mintegy 0,7 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, mely fokozatosan gyorsuló ütemben növekszik, 2100-ra a nyári átlaghőmérséklet növekedése akár 1,5-2 Celsius-fokos is lehet. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) dokumentuma radikális szén-dioxid-kibocsátás csökkentést és a zöld beruházások jelentős élénkítését irányozza elő, ám a lakosság ehelyett nagyobb mértékben választja a légkondicionálást, az egyik leginkább környezetszennyező, energiapazarló megoldást lakások és irodák nyári hűtésére. A NÉS háttéranyagaként szolgáló dokumentum szakértői becslése alapján a hűtőberendezések működtetésének energiaigénye akár 300 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást is jelenthet Magyarországon.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium kutatói szerint a szélsőséges időjárási események évente körülbelül 150–180 milliárd forintnyi kárt okoznak Magyarországnak. Ez az arány pedig csak növekszik, ha figyelembe vesszük, hogy évről évre egyre emelkedik a hőmérséklet. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének jelentése alapján globálisan 2010 jelentette a valaha mért legmelegebb esztendőt.

Van környezetkímélő megoldás

Az energiapazarló klímaberendezések használata helyett, a Knauf Insulation szakértői szerint, lényegesen hatékonyabban és költségkímélőbben védekezhetünk megfelelő szigeteléssel.

„A magas szén-dioxid-kibocsátás változást eredményezett a Föld légkörében, s hogy védekezzen az így okozott meleg hatás ellen, a lakosság klímaberendezések használatába menekül, amellyel csak fokozza a bajt” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35–40 százalékos,sőt akár 60–65 százalékos energiamegtakarítás is elérhető, amíg nyáron 5–7 Celsius-fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét, ez pedig az áramszámlákat is jelentősen csökkenti” – tette hozzá a szakember.

Ugyanis az átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta körülbelül 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ez pedig mintegy 8-10 ezer forinttal növeli villanyszámlát. Ezzel szemben az újrahasznosított anyagból készülő szigetelés már az első, de legkésőbb a második nyáron megtérülő befektetést jelent, anélkül, hogy növelné a levegő szén-dioxid-tartalmát.

Forrás: Sajtóközlemény / Bautrend