A hőhidak

Az épületfizika meghatározása szerint hőhidak az épülethatároló szerkezetek azon részei, amelyeken többdimenziós hőáram alakul ki. Az elképzelt homogén, sík, végtelen falban, amely különböző hőmérsékletű tereket választ el, egydimenziós hőáramok alakulnak ki, vagyis a hő a fal síkjára merőlegesen halad a meleg oldalról a hideg felé. Ha a falba olyan anyagot építünk be, amelynek hővezetési tulajdonsága jelentősen különbözik a falat alkotó anyagtól, úgy a hőáramok térbeliek lesznek. Ezt a hőhidat nevezzük anyagváltásból adódó hőhídnak.

A pillérvázas, kitöltő falazatú vagy szendvicspaneles épületek falazataiban gyakran kerülnek egymás mellé jelentősen különböző hővezetési tényezőjű anyagok (például 38 NF tégla és vasbeton). Ezen szerkezetek legkisebb belső felületi hőmérséklete gyakran alacsonyabb lesz, mintha a hőhíd tengelyében felvett metszet szerinti rétegrendű nagy kiterjedésű falazatot számolnánk. A pillér környezetében ugyanis a hőszigetelt falszerkezet „hűti” a hőhíd oldalsó felületeit; és minél jobb a hőszigetelés, annál jobban hűl a belső felület. Minél nagyobb a két anyag hővezetési tényezőjének a különbsége, annál érzékenyebb a szerkezet a hőhídra. A fenti példában a két anyag hővezetési tényezője nagyságrenddel különbözik (falazat: 0,17 W/mK, vasbeton: 1,55 W/mK). Éppen ezért nem megoldás az a – sajnos – nem ritkán tapasztalható hazai gyakorlat, hogy a kétféle felületet egyaránt vékony, 3–4 cm-es hőszigeteléssel takarják. A belső felületi hőmérséklet minimuma ugyan megemelkedik, de a többlet-energiaveszteség továbbra is elérheti akár a 70 százalékot is (Várfalvi János: Gondolatok az energiatakarékos épületszerkezetekről)!
Kevésbé érzékeny a hőhídra, vagyis remélhetőleg kisebb problémát okoz, ha B30-as falazatban (λ = 0,64 W/mK) van a fenti vasbeton koszorú. Ebben az esetben a két hővezetési tényező egy nagyságrenden belül van. A 70-es években épült házak éppen ezért hőhidasság szempontjából kevésbé voltak problematikusak, mint az új, korszerű falazóanyagból épült falak.

A cikk folytatása megtekinthető a Bautrend oldalán.

Szerző: Kruchina Sándor