Biomassza pro - kontra I: A biomassza erőművek is vitába szálltak Lázárral

Közleményben reagált a Biomassza Erőművek Egyesülése Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének február 8-án tartott sajtótájékoztatóján elhangzott állításokra a villamos energia törvény módosításával kapcsolatban. A szervezet pontról pontra vitatja a politikus állításait, így azt is, amely szerint Magyarországon drágább az áram, mint az Európai Unióban.

Lakossági kérdések
„Meg kell végre magyarázni az embereknek, miért drágább Magyarországon az áram ára, mint az Európai Unióban”
A magyarországi fogyasztói áramdíjak európai szinten a középmezőnybe tartoznak, mindezt Európai Uniós források is hitelesen igazolják az alábbi ábrán:
 

„[…] százezer ember érdekében három- vagy négymillió magyar háztartásban kellene húsz százalékkal több áramdíjat fizetni naponta.”
Magyarországon 95 településen 207 távfűtőrendszer működik összesen, melyek 650 ezer lakás távfűtését szolgálják. Átlagosan három fővel számolva lakásonként, ez összesen mintegy kétmillió lakost jelent.

Erdészeti kérdések

„Az erdőgazdaságokban a fahulladéknak meghatározott mennyiségét és minőségét lehessen csak biomassza előállítására felhasználni, és a fának az iparilag, gazdaságilag hasznosítható részét pedig lehessen ipari és gazdasági célra felhasználni.”
Az erőművekbe most is kizárólag azon faanyag kerül, amely sem ipari, sem gazdasági hasznosításra nem alkalmas. Mindezt az erdészeti hatóság és az erdészeti szakemberek is megerősítik.

„[…] horribilis mennyiségű erdőt pusztítanak ki évente nem gazdasági céllal […]”
A fakitermeléssel kapcsolatosan a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága – röviden: erdészeti hatóság – állít össze hiteles statisztikákat. Ezek alapján az erdősültség a felelős erdőgazdálkodásnak, valamint a szigorú törvényi szabályozásnak köszönhetően az elmúlt negyven év során folyamatosan nőtt, és további növekedéssel számolhatunk a jövőben is.
Kimondottan energetikai céllal, a KÁT rendszer miatt az erdőgazdaságok nem folytatnak kitermelést. Az erdészeti terveknek megfelelő fakitermelés során keletkezik olyan választék, amelynek hasznosíthatósága faipari, vagy bútoripari célra nem, csupán energetikai célra alkalmas, ezt a típusú fát nevezzük tűzifának.  Az országos viszonylatban keletkező tűzifának csak az 1/3-a kerül erőművi felhasználásra.

Beruházási kérdések

„[…] vannak olyan kapcsolt erőművek, amelyek nagy érdekcsoportoknak a beruházásaként jöttek létre hosszú évekkel ezelőtt […]”
Egy olyan iparágban, mint az energetika, nem ritkák az évtizedes megtérülési tervek, ezért természetes, hogy a befektetők, akik Magyarországon hoznak létre energetikai beruházásokat, hosszú távú és kiszámítható környezetre számítanak, hiszen csak sok év múlva láthatják korábbi befektetésük eredményét. Az időközben változó szabályozási környezet jelentősen gyengíti a vállalkozói, befektetői kedvet, hiszen pár forintos árképzési módosulás milliárdokkal befolyásolja egy projekt költségvetését.

„A beruházás már régen megtérült, és a reális költségszint felett óriási profitot kaszálnak, és visznek ki az országból […]”
„[…]régen megtérült beruházásokat miért kell a magyar államnak, a magyar adófizetőknek az áramdíj formájában szubvencionálni.”
A Magyar Energia Hivatal (MEH) feladata, hogy egyenként ellenőrizze az erőművek működését, illetve azok megtérülését. A Hivatal csak olyan erőmű számára ad illetve adott ki KÁT engedélyhosszabbítást, és csak annyi időre, ameddig az meg nem térül. Ezek a számítások a Kormány számára jelenleg is hozzáférhetőek a MEH-nél és ezek egyértelműen visszatükrözik a Hivatal objektív, felelős és szakmai alapú véleményét.
 

Forrás: BEE Sajtónyilatkozat

FATÁJ kiegészítés:

Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/1941 számú törvényjavaslathoz határidőben 53, utána további 21 módosító javaslat, illetve ezekhez még 2 kapcsolódó módosító javaslat érkezett február 11-ig. Ezek között Lázár Jánosé a T/1941/6 számú.

Ebben a VET 3.§ 4. pontját, mely a biomassza fogalmát határozza meg, ezzel kívánja kiegészíteni: "Nem tartozik ide az erdőgazdálkodásból származó 8 cm-nél vastagabb fűrészipari és papíripari rönk, vagy annál magasabb rendű faválaszték valamint az ezekből előállított apríték."

Továbbá erre ráerősít:

"(2) A VET. 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti engedély nélkül kitermelt bármely, vagy az Evt. szerint engedélyezett fakitermelésből származó papíripari és fűrészipari rönk, vagy annál magasabb rendű faválaszték, mint energiaforrás felhasználásával történő villamosenergia-termelés."

Ezen túl a 110.§ módosításával a VET tavaly decemberbi módosításakor elfogadott 2011-re 15%-os és 2012-re 30%-os zöldáram ár csökkentést 25%-os, illetve 35%-os csökkentésre javasolja emelni, továbbá ezen árcsökkentést a biomassza alapú és az egyéb megújuló alapú zöldáram termelőkre is kiterjeszteni javasolja.

Forrás: FATÁJ Online