6 millió munkahelyet hozhat a 30 %-os emisszió-csökkentés

Az Ecofys és a Climate Impact Research jelentése is arra buzdít, hogy a jelenleg előirányozott 20 százalékos uniós emissziómérséklés helyett 30 százalékosra kötelezze el magát az EU, mert az erősebb gazdaság- és klímapolitikának még kedvezőbbek a gazdasági hatásai.

A szakemberek szerint középtávon gazdasági előnyökkel jár az ipar és a kereskedelem zöldítése és új munkahelyeket teremt. Meglepő fordulat jegyében a minap az európai energiacégek is felsorakoztak a stratégia mellett, és Brüsszelben lobbiznak annak érvényesítéséért.

Az 1990-es bázisévhez képest 30 %-os kibocsátás-csökkentés munkahelyeket teremtene és fellendítené a gazdaságot, állapította meg a potsdami Climate Impact Research kutatói, akik a német kormány megbízásából (pontosabban megrendelésére) vizsgálták meg a kérdést és foglalták jelentésbe következtetéseiket.

A még megalkotásra váró globális klímaegyezményhez az EU úgy kötelezte el magát, hogy ha az Unión kívüli nagy kibocsátók is erős emisszió-mérséklést vállalnak, az Unió hajlandó a 30 %-os kibocsátás-csökkentéstésre. Ezt a központi elképzelést azonban több tagország ellenezte, mondván visszavetné a gazdaság növekedését és teljesítőképességét. A két új tanulmány az ő érveiket látszik megcáfolni.

A potsdami kutatóintézet tanulmánya rámutatott, az 1929-es gazdasági válságból is állami beruházosokkal lábalt ki a gazdaság (az USA-ban autópályákat és vasúthálózatokat építettek, Németországban a hadi ipart bővítették - talán világhódító szándékoktól hajtva). Ma hasonló mértékű kormányzati szerepvállalásra lenne szükség, csak éppen a zöld technológiák elterjesztése terén.

Ehhez és a globális zöld gazdaság előnyeit propagáló UNEP-tanulmányhoz hasonló célirányt fogalmazott meg az EU számára az Ecofys tanulmánya is, melyet a Greenpeace rendelt meg a kutatóintézettől. Elkészítésén 15 héten át dolgoztak a szakértők.

Pozitív következmények

  • 6 millió munkahelyet eredményezne a 30 %-os emisszió-csökkentés.
  • A GDP évente 0,6 %-kal nőne a zöld beruházásoknak köszönhetően.
  • Az európai befektetések a GDP 18 %-áról 22 %-ra nőnének.
  • Ez 2020-ra 6 %-kal, illetve 847,4 milliárd dollárral növelné az Unió GPD-jét.

Felkarolják az erősebb CO2-mérséklés ötletét

A Reuters az EU vezetéséhez közeli forrásokra hivatkozva arról számolt be, Anglia, Spanyolország és Dánia még idén elkezd lobbizni a 20 %-nál nagyobb mérséklési célérték kitűzéséért. Alighanem Németország is csatlakozni fog kampányukhoz, legalábbis erre utal az, hogy a német kormány rendelte meg a potsdami intézet jelentését.

Az Európai Bizottság beerősítene a közlekedésből eredő emisszió mérséklésében is: 2050-re 60 %-kal fognák vissza a járművek légszennyezését. A javaslatot hivatalosan idén nyáron terjesztik az uniós tagországok elé. (Az eredeti elképzelés 80 %-ról szólt.) A közlekedés zöldülését elsősorban a bioüzemanyagok használatának ösztönzésével kívánnák elérni a hatóságok.

Az uniós ambíció az, hogy 10 %-os legyen a bioetanol részesedése a teljes üzemanyagfogyasztásból - ez része az átfogóbb 2020-as céliránynak, a 20 %-os megújuló energia-arány elérésének.

Ez a bioüzemanyag-stratégia azonban ütközik a "fenntarthatóság" ideáljával: a bioetanol-alapanyagként szolgáló növények termesztése a termőföldek terjeszkedését és őshonos növényfajok kiirtását vonja maga után, arról nem is beszélve, hogy az emberiség élelmezésétől vonja el az erőforrásokat. E témában már tavaly vita kerekedett az EU berkein belül, s az illetékesek a bioetanol-politika átgondolását helyezték kilátásba. Ha a fenntarthatóság kritériumát belefoglalják az uniós közlekedés- és üzemanyag-politikába, akkor tiltottá válna a pálmaolaj és több takarmánynövény használata a bioetanol-gyártásban.

Energiafogyasztását is takarékossabbá tenné az EU: az energiatakarékossággal 2020-ra elérendő 20 %-os kibocsátás-csökentési célt hajlandó lenne az Európai Bizottság 25 %-ra növelni ugyanazon időtartamra, ám a hivatalos előterjesztés valószínűleg még az év végéig várat magára. Annak érdekében, hogy az energiaárak ne ugorjanak hirtelen a magasba, az EB azt tervezi, hogy 500-800 millió darab európai karbonkvótát tesz félre a 2013-2020 között időszakra, hogy azokat kvázi ártámogatásként ossza szét az energiaszektor szereplői között - de ennek részletei még nem ismeretesek.

Piaci elemzők szerint könnyen elképzelhető, hogy a jelenleg 15 eurós kvótaárak 2013-ra 30 dollárra emelkednek.

Forrás: Piac & Profit



cimkék: