NOX - Nitrogén-oxidok

Nitrogén-oxidok: a különbözõ arányú nitrogén-oxigén vegyületek összefoglaló neve, melyekre az NOx jelölést alkalmazzák. Szûkebb értelemben a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid keverékét nevezik így, tágabb értelemben ide sorolják az egyéb nitrogén oxidokat is (pl. N2O, N2O3, N2O5). Szúrós szagú, nem éghetõ, de égést, oxidációt okozó, igen mérgezõ gázok, vízzel érintkezve erõsen maró savakat adnak. Bizonyítottan meghatározó szerepet játszanak a fotokémiai szmog (füstköd) kialakulásában, valószínûsíthetõ szerepük az ózonlyuk vagy ózonréteg-ritkulás elõidézésében. Részben természetes forrásokból (talaj kibocsátás, villámlás, biomassza), részben emberi tevékenység (égés és egyéb ipari folyamatok) révén kerülnek a légkörbe. Résztvesznek a savas esõk kialakulásában. A tüzelõberendezésekbõl kibocsátott nitrogén-oxidok 90-98 %-a nitrogén-monoxid, 2-10 %-a nitrogén-dioxid, arányuk a tüzeléstechnikai jellemzõktõl függ. Megengedett koncentrációjuk közutak mentén a forgalomtól függõen 1-160 *g/m3. Belsõ terekben koncentrációjuk igen nagy is lehet (gázkonvektoros fûtésnél 100-110 *g/m3, gázsütõvel mûködõ konyhákban 1000-1500 *g/m3). Nitrogén-oxid minden tüzelési folyamatban keletkezik, közel azonos (5-10 tf. %) koncentrációban (vagy 100-200 g/GJ mennyiségben). Képzõdése három reakciómechanizmus alapján lehetséges: * tüzelõanyag NOx: a tüzelõanyagban szervesen kötött nitrogénbõl képzõdik, kb. 1000 *C égési hõmérsékleten; * prompt (pillanatnyi) NOx képzõdés: rövid életû, közbensõ termék az un. gyökök révén, a szén-nitrogén vegyületekbõl, a levegõ oxigénjével, s nincs gyakorlati jelentõsége a nitrogén-oxid kibocsátás szempontjából; * termikus NOx képzõdés: kb. 1300 *C felett, a levegõ oxigénjének és nitrogénjének egyesülésével. A keletkezett nitrogén-oxidok mennyisége elsõsorban a hõmérséklettõl függ: 1300 *C-ig alig keletkezik, s e felett kb. exponenciálisan növekszik, maximumot 1700-1800 *C között éri el, majd ezt követõen gyorsan bomlik.

Nitrogén-monoxid (NO): tüzelés során elsõdlegesen (90-98 %-ban) keletkezõ nitrogén-oxid fajta. Színtelen, vízben kevéssé oldódó, igen reakcióképes, könnyen oxidálódó gáz. Egészségre ártalmas, veszélyessége fõleg abból adódik, hogy a légkör oxigénje hatására nitrogén-dioxiddá tovább oxidálódik.

Nitrogén-dioxid (NO2): a levegõnél nehezebb, vízben rosszul oldódó, nagyon reakcióképes (szabad vegyértékkel rendelkzeik, ezért erõsen oxidáló hatású, fémeket képes eloxidálni, s így feloldásukat elõsegíteni), töményen vörösesbarna színû, fojtószagú gáz. Erõsen mérgezõ, az élõ szervezetben nagyon káros. Tüzelés során keletkezik (2-10 %-ban).

Forrás: BME Fogalomtár