NOX - Nitrogén-oxidok

Nitrogén-oxidok: a különböző arányú nitrogén-oxigén vegyületek összefoglaló neve, melyekre az NOx jelölést alkalmazzák. Szűkebb értelemben a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid keverékét nevezik így, tágabb értelemben ide sorolják az egyéb nitrogén oxidokat is (pl. N2O, N2O3, N2O5). Szúrós szagú, nem éghető, de égést, oxidációt okozó, igen mérgező gázok, vízzel érintkezve erősen maró savakat adnak. Bizonyítottan meghatározó szerepet játszanak a fotokémiai szmog (füstköd) kialakulásában, valószínűsíthető szerepük az ózonlyuk vagy ózonréteg-ritkulás előidézésében. Részben természetes forrásokból (talaj kibocsátás, villámlás, biomassza), részben emberi tevékenység (égés és egyéb ipari folyamatok) révén kerülnek a légkörbe. Résztvesznek a savas esők kialakulásában. A tüzelőberendezésekből kibocsátott nitrogén-oxidok 90-98 %-a nitrogén-monoxid, 2-10 %-a nitrogén-dioxid, arányuk a tüzeléstechnikai jellemzőktől függ. Megengedett koncentrációjuk közutak mentén a forgalomtól függően 1-160 *g/m3. Belső terekben koncentrációjuk igen nagy is lehet (gázkonvektoros fűtésnél 100-110 *g/m3, gázsütővel működő konyhákban 1000-1500 *g/m3). Nitrogén-oxid minden tüzelési folyamatban keletkezik, közel azonos (5-10 tf. %) koncentrációban (vagy 100-200 g/GJ mennyiségben). Képződése három reakciómechanizmus alapján lehetséges: * tüzelőanyag NOx: a tüzelőanyagban szervesen kötött nitrogénből képződik, kb. 1000 *C égési hőmérsékleten; * prompt (pillanatnyi) NOx képződés: rövid életű, közbenső termék az un. gyökök révén, a szén-nitrogén vegyületekből, a levegő oxigénjével, s nincs gyakorlati jelentősége a nitrogén-oxid kibocsátás szempontjából; * termikus NOx képződés: kb. 1300 *C felett, a levegő oxigénjének és nitrogénjének egyesülésével. A keletkezett nitrogén-oxidok mennyisége elsősorban a hőmérséklettől függ: 1300 *C-ig alig keletkezik, s e felett kb. exponenciálisan növekszik, maximumot 1700-1800 *C között éri el, majd ezt követően gyorsan bomlik.

Nitrogén-monoxid (NO): tüzelés során elsődlegesen (90-98 %-ban) keletkező nitrogén-oxid fajta. Színtelen, vízben kevéssé oldódó, igen reakcióképes, könnyen oxidálódó gáz. Egészségre ártalmas, veszélyessége főleg abból adódik, hogy a légkör oxigénje hatására nitrogén-dioxiddá tovább oxidálódik.

Nitrogén-dioxid (NO2): a levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódó, nagyon reakcióképes (szabad vegyértékkel rendelkzeik, ezért erősen oxidáló hatású, fémeket képes eloxidálni, s így feloldásukat elősegíteni), töményen vörösesbarna színű, fojtószagú gáz. Erősen mérgező, az élő szervezetben nagyon káros. Tüzelés során keletkezik (2-10 %-ban).

Forrás: BME Fogalomtár